Current track

Title

Artist


Rekord infláció miatt: az EKB 11 év óta az első kamatemelésre készül

Written by on 2022.06.11.

A jelenlegi rekordszintű infláció miatt az Európai Központi Bank szabaddá teszi az utat az első kamatemelés előtt tizenegy év óta. Az irányadó kamatláb 0,25 százalékponttal emelkedik – jelentették be csütörtökön.

 

A kép illusztráció/pixabay

Az Európai Központi Bank július 1-jére előkészíti az utat az első kamatemeléshez tizenegy év után. Erről az EKB Kormányzótanácsa döntött csütörtöki amszterdami külső ülésén – jelentette be a jegybank Frankfurtban.

Az irányadó kamatláb 0,25 százalékponttal emelkedik. Az irányadó kamatláb jelenleg nulla százalékon áll. Júliusig azonban marad ezen a rekordalacsony szinten, és a bankoknak továbbra is 0,5 százalékos kamatot kell fizetniük az EKB-nál elhelyezett pénz után.

A kamatemelés fontos előfeltételeként az EKB bejelentette a több milliárdos kötvényvásárlási program végét.

“Megszilárdul a fordulópont” az EKB monetáris politikájában?

A befektetők idegesek voltak a függőben lévő döntés miatt: a gazdaság visszaesésétől tartva csütörtök reggel kivonultak a hazai részvényekből. Mint általában a jegybanki döntéseknél, ez a szóhasználaton múlik – mondta Antje Praefcke, a Commerzbank elemzője. Ha az EKB túlságosan hangsúlyozza a kockázatokat, a befektetők ezt néhány kamatemelésre utaló jelként értelmeznék, és eladnák az eurót. “Ha viszont az EKB bizakodónak mutatkozik abban, hogy az irányadó kamatláb szeptember után is emelkedni fog, az lendületet adhat az eurónak.

Általában a kamatemelés azt jelenti, hogy a pénz drágul. Ez a hitelekre vagy például a kötvényekre is hatással van. Az alacsony kamatlábak azért számítanak vállalkozásbarátnak, mert sok pénz van a piacon. A vállalatok így például könnyebben vehetnek fel hiteleket. A magas kamatlábak viszont árthatnak a gazdaságnak, mivel a fogyasztók inkább megtakarítják a pénzüket, a vállalatok pedig kevésbé hajlandóak befektetni.

A pénzügyi válság óta vészhelyzeti üzemmód uralkodik

Az EKB a globális pénzügyi válság, a Görögország körüli államadósság-válság és a koronavírus-járvány után évek óta vészhelyzeti üzemmódban van – a még mindig történelmi mélyponton lévő kamatlábakkal és kötvényvásárlásokkal. Ezek egykor arra szolgáltak, hogy nagyobb inflációt hozzanak létre.

Az EKB valójában a gazdaság számára ideális értékként a két százalékos inflációs rátát tűzte ki célul. Az EKB szempontjából az infláció évekig túl alacsony volt. Időközben azonban a kép gyökeresen megváltozott; legutóbb az ukrajnai háború miatt emelkedtek az energiaárak. Az élelmiszerek és számos nyersanyag, valamint az ipar számára készült köztes termékek is jelentősen drágultak. Májusban az euróövezetben az infláció 8,1 százalékos volt, ami rekordot jelent.

Az infláció nyomást gyakorol az EKB-ra

A kritikusok azzal vádolják az EKB-t, hogy túl lassan cselekszik. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában már jelentősen megemelték a kamatlábakat. Az euróövezetben azonban az irányadó kamatlábak továbbra is 0,0 százalékon állnak. Emellett az úgynevezett betéti kamatláb továbbra is mínusz 0,5 százalék. A kereskedelmi bankoknak ezért büntetőkamatot kell fizetniük, ha többletforrásaikat az EKB-nál parkoltatják. Itt léphetne be először az EKB. Christine Lagarde, az EKB elnöke nemrégiben bejelentette, hogy a negatív kamatlábak szeptember végére a történelem részévé válnak.

Akárhogy is, az euróövezetben a magas infláció gyors megszűnése nem várható. Az EKB szerint az erőteljes áremelkedés folytatódhat, mert az energia- és nyersanyagellátás szűkössége miatt ez következik. Elsősorban a következő két év középtávú fejlődésével foglalkozik. Lagarde ebben az időszakban szeretné utolérni az inflációt és stabilizálni az eurót.

 

Ide kattintva olvashatod el németül.

 

Forrás:br.de


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *



WP Radio
WP Radio
OFFLINE LIVE