Current track

Title

Artist


Olaf Scholz szerint Németországnak gyorsan teljesítenie kell “humanitárius kötelezettségeit”.

Written by on 2021.09.30.

A német hatóságok késleltetik és megakadályozzák a menekültek családegyesítési jogát – derül ki a Panorama kutatásából. Olaf Scholz szerint Németországnak gyorsan teljesítenie kell “humanitárius kötelezettségeit”.

A kép illusztráció/pexels

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje az ARD Panorama című magazinnak adott interjújában a menekültek családegyesítésére vonatkozó vízumeljárás javítását helyezte kilátásba. Szerinte a cél az kell, hogy legyen, hogy olyan struktúrákat hozzanak létre, amelyekkel “ezt a feladatot is gyorsan meg lehet oldani”. Ez “egy jelentős modernizáció, amelyre Németországban szükségünk van, és amely közvetlenül hozzájárul ahhoz is, hogy képesek legyünk teljesíteni a humanitárius kötelezettségeket, amelyeket szívesen vállalunk”.

Jelenleg az illetékes német nagykövetségeken az ügyintézési idők gyakran több évig elhúzódnak, még az olyan háborús és válságövezetekből érkezettek esetében is, mint Afganisztán. Csak ebből az országból a Szövetségi Külügyminisztérium adatai szerint több mint 4000 ember áll akár két évig is várólistán, hogy egyáltalán be tudja nyújtani a dokumentumokat.

Németországban a család védelmét az Alaptörvény rögzíti. A Németországban menedékjogot vagy menekültstátuszt kapott személyeknek törvényes joguk van arra, hogy házastársukat és kiskorú gyermekeiket magukkal hozzák.

Más nagykövetségeken is, ahol főként szíriai, iraki vagy eritreai családtagok várnak ügyintézésre, a Panorama kutatása szerint a várakozási idő jóval meghaladja az egy évet. Ezen túlmenően a német hatóságok gyakran olyan dokumentumokat követelnek, amelyeket az érintettek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak beszerezni. Eritreai házastársak esetében például gyakran kérnek állami házassági bizonyítványt, annak ellenére, hogy Eritreában ezeket a bizonyítványokat nem a hatóságok, hanem az egyházak állítják ki.

A családegyesítési jogról szóló uniós irányelv egyértelműen kimondja, hogy a családegyesítés nem hiúsulhat meg azért, mert nem állnak rendelkezésre “hivatalos dokumentumok”. Az Európai Unió Bírósága szerint a tagállamok nem rendelkeznek mérlegelési jogkörrel, többek között azért sem, mert a menekültek számára gyakran veszélyes vagy lehetetlen “hivatalos dokumentumokhoz” jutni. Ennek ellenére a Panorama szerint a nagykövetségek rendszeresen elutasítják az egyházi házassági anyakönyvi kivonattal benyújtott kérelmeket – vagy még akkor is, ha például DNS-teszttel bizonyítható a közös szülői kapcsolat.

Scholz bejelentése az eljárások felgyorsításáról figyelemre méltó, mivel a várakozási időkért és a bürokratikus követelményekért elsősorban az SPD vezette Külügyminisztérium a felelős. Heiko Maas külügyminiszter nem állt rendelkezésre a Panorama. A Külügyminisztérium kérésre írásban elismerte, hogy tisztában van a nehézségekkel, különösen az eritreai és afgán védelemben részesülő személyek családegyesítésével kapcsolatban.

Másrészt azt írja: “A német külképviseletek vízumhivatalai az érintett régiókban utasítást kapnak arra, hogy a ténybeli bemutatás és a benyújtott dokumentumok értékelése során teljes mértékben éljenek a törvény által biztosított mérlegelési jogkörrel, és amennyiben lehetséges, alkalmazzák az alternatív igazolási módokat is, amennyiben a tartózkodási törvény ezt lehetővé teszi”. A vízumeljárás során azonban a személyazonosságra vagy rokonságra vonatkozó dokumentumokról való általános elállás jogilag nem lehetséges.

Robert Habeck, a Zöld Párt képviselője szintén a menekültek családegyesítési eljárásainak felgyorsítására szólít fel. Ezt egyrészt a vízumkezelésben dolgozó személyzet létszámának növelésével kell elérni. Másrészt lehetővé kell tenni a kérelmek digitális úton történő benyújtását, hogy a családtagoknak időt, erőforrásokat és néha életveszélyes utazásokat takarítsanak meg. Az afgán családtagoknak például évek óta Pakisztánba vagy Indiába kell utazniuk ahhoz, hogy egyáltalán bármilyen dokumentumot beszerezzenek, mivel nem a kabuli német nagykövetség kezeli a vízumkérelmeket. A Goethe Intézet sem áll rendelkezésre azok nélkül, ami a szükséges nyelvvizsgához kell.

A Szövetségi Külügyminisztérium közölte, hogy a jelenlegi helyzetre való tekintettel a lehető leghamarabb lehetőséget kíván biztosítani az afgánoknak a kérelmezésre. Ez azonban továbbra is Afganisztánon kívül történne. Ennek érdekében a szomszédos országokban lévő nagykövetségek létszámát növelték. Dolgoznak az online jelentkezés lehetőségén, de a jelentkezőknek továbbra is személyesen kellene megjelenniük egy időpontra – “a törvény által előírt ujjlenyomatvételhez”.

 

Az sem világos, hogy mi lesz a családegyesítésre vonatkozó havi 1000 fős felső határral a kiegészítő védelemben részesülő személyek esetében, azaz azon személyek esetében, akik nem kapnak sem menekültstátuszt, sem menedékjogot, de akiket származási országukban súlyos sérelem fenyeget. A 2017/18-as koalíciós tárgyalások során ez volt az egyik központi vitatéma. Akkoriban a Jamaica-tárgyalásokon először a Zöldek, majd később az SPD is hevesen ellenezte a családegyesítési jog korlátozását.

Végül a nagykoalíció megállapodott a havi 1000 családegyesítésében, a Külügyminisztérium kevesebb mint feleannyi vízumot adott ki a kiegészítő védelemben részesülő személyek számára.

 

Itt olvashatod el németül.

 

Forrás: tagesschau.de

 

 


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *