Current track

Title

Artist


Mi történik az olajárral, a rubellel, az euróval?

Written by on 2022.03.01.

Az Európai Unió hatályba léptette az orosz központi bank elleni szigorú szankciókat. Ezek közé tartozik a pénzügyi intézménnyel folytatott tranzakciók tilalma. A rubel masszívan zuhan. Az olaj és a búza ára meredeken emelkedik.

 

A kép illusztráció/pexels

Éppen időben a pénzügyi piacok megnyitásához érkeztek az orosz központi bank elleni új uniós szankciók. Ursula von der Leyen bizottsági elnök meg akarja nehezíteni Vlagyimir Putyin Kreml-főnök háborújának finanszírozását és tovább akarja gyengíteni az orosz rubelt.

Az orosz gazdaság már érzi az új nyugati szankciók első hatásait. A rubel hétfő reggel több mint 40 százalékkal, rekordalacsony szintre zuhant az amerikai dollárral szemben. Időnként egy dollár 119 rubelbe került.

A nyugati szankciókra válaszul az orosz központi bank drasztikusan emeli az irányadó kamatlábat, 20 százalékra  – jelentette be a bank az orosz hírügynökségek szerint. Ez 10,5 pontos ugrás. A központi bank “a külső és belső kockázatok, valamint a pénzügyi piacok e kockázatokra adott reakciójának értékelése alapján hozza meg az irányadó kamatlábra vonatkozó új döntéseit” – áll a közleményben.

Hosszú sorok alakultak ki az ATM-ek előtt. Sok orosz attól tart, hogy a bankok az új nyugati szankciók miatt korlátozhatják a készpénzfelvételt, és hogy a fizetési műveletek zavart szenvednek. A banki ügyfelek megpróbálják átváltani a pénzüket külföldi valutára, például euróra vagy dollárra.

A központi bank elleni szankciókból eredő devizahiány így nemcsak a bankrohamot válthatja ki Oroszországban, hanem de facto nem konvertibilis valutává változtathatja a rubelt, ami nagymértékben megakadályozza Oroszországot abban, hogy termékeket importáljon a nyugati országokból.

Oroszország ukrajnai agresszív háborúja okán az olaj ára is meredeken emelkedett a világpiacokon. Hétfő este a West Texas Intermediate (WTI) olajfajta hordónkénti (159 liter) ára több mint hat százalékkal 97,33-ra (87,11 euró) emelkedett. Az északi-tengeri Brent ára több mint öt százalékkal 103,06 dollárra emelkedett.

Az ellátási hiány miatti aggodalmak tovább növelik a földgáz árát is. Az európai határidős ügyletek akár 35 százalékkal, megawattóránként 125 euróra emelkedtek, de még mindig elmaradnak a decemberi rekordmagas áramtól.

Carsten Fritsch, a Commerzbank elemzője szerint egyelőre nincs jele annak, hogy az Európába irányuló orosz gázexportot visszafognák vagy akár leállítanák. A szankciók és a nyugati olajvállalatok kivonulása azonban közép- és hosszú távon valószínűleg az orosz olaj- és gáztermelés csökkenéséhez vezet, mivel a termelés fenntartására vagy új források feltárására irányuló beruházások sokkal nehezebbé válnának.

Oroszország és Ukrajna jelentős búzaexportőrök, de az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán kialakult ellátási hiánytól való félelem okozza a búza árának csaknem 13 éve nem tapasztalt legnagyobb megugrását. Az amerikai határidős jegyzések több mint kilenc százalékkal 9,2025 dolláron, kilenc és fél éves csúcson állnak.

A gabona ára a pékáruknál kisebb szerepet játszik, a becslések szerint alacsony egyszámjegyű százalékos arányban. Ennél a munkaerő- és gyártási költségek jelentősen magasabbak. A németországi fogyasztóknak azonban a búza világpiaci árának emelkedése miatt a kenyér árának további emelkedésére kell számítaniuk.

A Nyugat Oroszország elleni szigorított szankciók a német részvénypiacot is lehúzták. Hétfő

A kép illusztráció/pixabay

reggel a Dax a 14.100-as szint közelébe esett, majd ezután sikerült csökkenteni a veszteségek egy részét, és délben már 14 240 ponton kereskedett, de még mindig több mint két százalékos mínuszban. A védelmi részvények azonban egyértelműen emelkednek.

Pénteken a német Dax irányadó index több mint három és fél százalékkal 14 567 pontra erősödött az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokkal kapcsolatos nagyon homályos reményeknek köszönhetően, miután csütörtökön közel 13 800 pontra zuhant. A Deutsche Börse felfüggeszti néhány fontos orosz értékpapír kereskedését. Ez az uniós szankciók által érintett vállalatok értékpapírjaira vonatkozik – közölte a vállalat. Az érintett értékpapírok közé tartoznak a Sberbank, a Rosneft és a Gazprom részvényei.

Az orosz tőzsde egyelőre zárva marad. Az orosz központi bank a kereskedés később tájékoztat arról, hogy a részvényekkel és a származtatott termékekkel újra lehet-e és mikor lehet kereskedni.

A szigorított nyugati szankciók pánikszerű eladásokat váltanak ki az orosz kötvényekből. A 2024-ig és 2043-ig lejáró kötvények egyenként több mint 50 százalékkal veszítenek értékükből. Cserébe a hozamok megduplázódnak, 17,073, illetve 20,003 százalékra.

Oroszország devizatartaléka közel 640 milliárd dollár: dollár, euró, arany, kínai jüan, államkötvények és egyéb értékpapírok. Szakértők szerint azonban a pénz nem az országban van, hanem főként nyugati központi és kereskedelmi bankokban. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint az uniós szankcióknak lehetetlenné kell tenniük, hogy az orosz központi bank eladja eszközeit.

Ha az orosz központi bank az uniós szankciók következtében elveszítené a devizatartalékok nagy része feletti ellenőrzést, nem tudná többé felhasználni azokat a nemzeti valuta, a rubel támogatására. Az elmúlt napokban a központi banknak már a devizapiaci intervenciókkal kellett stabilizálnia a rubelt, miután a befektetők pánikszerűen tömegesen akartak megszabadulni tőle.

Az EU további szankciókat akar életbe léptetni Oroszország partnerországa, Fehéroroszország, valamint az orosz oligarchák, üzletemberek és politikusok ellen.

 

Ide kattintva olvashatod el németül.

 

Forrás:br.de


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *



WP Radio
WP Radio
OFFLINE LIVE