„Mészöly-áradás” – A Mészöly-centenárium online nyitóeseményéről
Written by Pető Dániel on 2021.01.30.
A pécsi Jelenkor folyóirat és a Mészöly Társaság január 27-én online tartotta meg a száz éve, 1921. január 19-én született író centenáriumi emlékévének nyitó eseményét.
A mintegy háromórás Zoom-konferencia főként a Jelenkor januári és a miskolci Műút decemberi számára épült. Ágoston Zoltán először Pécs mint városélmény fontosságáról beszélt Mészöly életében, majd az író és a Jelenkor közötti szoros kapcsolatra tért ki. Arra, hogy Mészöly ehhez a folyóirathoz ragaszkodott a legjobban, és hogy a 90-es évektől a Jelenkor Kiadó vállalkozott az életműsorozat kiadására. Ám – tette hozzá – ez nem kisebbíti a szülőváros Szekszárd szerepét, ahol 2004 óta minden évben Mészöly-napokat szerveznek. Kukorelly Endre egy Mészölyre emlékező, a Jelenkor emlékszámában megjelent versének felolvasása után azon személyes emlékeit osztotta meg a hallgatósággal, amelyeket Kisorosziban Mészölyék szomszédjaként és egy csehszlovák faház tulajdonosaként szerzett. 1976-ban elolvasta Mészöly Film című kisregényét, ami „újszerű szövegszervezése” miatt felszabadító hatással volt. Gyermekkorától fogva ismerte A bánatos medve című Mészöly- mesét, de csak felnőttként jött rá, hogy ki a szerzője. Első, 1983-as könyvének Írószövetség- beli bemutatására mint az irodalmi élet outsidere Mészölyt kérte meg, aki készséggel igent mondott. Kapcsolatuk nem volt mester-tanítvány viszony, szövegekről soha nem beszéltek.——————–
Igaz, futballról sem, mert azt Mészöly nagyon utálta. Minden másról viszont sokat és nagy kedvvel társalogtak sok éven át. Darvasi László szerint Mészöly volt a legfegyelmezettebb magyar író. Egy költő veszett el benne, mégpedig azért, mert mindig megölte. A nagyregény
megkísértette, de nem tudta megcsinálni, a műfaj „léhaságának” nem tudott megfelelni. Szkárosi Endre erre reagálva azt mondta: mint két verseskötete bizonyítja, Mészöly költészete élvonalbeli volt, nem csak próbálkozás. Bencsik Orsolya író felolvasta egy novelláját, majd arra tért ki, hogyan hatott rá Mészöly gyerekként a meséivel, majd egyetemistaként a regényeivel. P. Simon Attila a szakdolgozatáról beszélt, amely egy jogtörténeti monográfia Mészöly általi felhasználását, történeteinek saját írásaiba dolgozását elemezte. Bazsányi Sándor főleg Balassa Péter, a Jelenkor kritikusa Mészöly-képét, a kisregényre, az új prózára és a redukcionista elbeszélésmódra vonatkozó nézeteit ismertette, de kitért Mészöly és az általa a folyóirathoz vitt fiatalok: Nádas, Esterházy, Krasznahorkai kapcsolatára is. Szolláth Dávidtól, a frissen megjelent Mészöly-monográfia szerzőjétől a Komoróczy Gézával készített, a Jelenkorban megjelent interjújáról tudtunk meg részleteket. Komoróczy tíz éven át Mészölyék szomszédja volt, és jó barátságba keveredett a házaspárral.
——————–
Forrás, fotó: kultura.hu
Reader's opinions
You may also like
Continue reading
