Current track

Title

Artist


„Mészöly-áradás” – A Mészöly-centenárium online nyitóeseményéről

Written by on 2021.01.30.

A pécsi Jelenkor folyóirat és a Mészöly Társaság január 27-én online tartotta meg a száz éve, 1921. január 19-én született író centenáriumi emlékévének nyitó eseményét.
A mintegy háromórás Zoom-konferencia főként a Jelenkor januári és a miskolci Műút decemberi számára épült. Ágoston Zoltán először Pécs mint városélmény fontosságáról beszélt Mészöly életében, majd az író és a Jelenkor közötti szoros kapcsolatra tért ki. Arra, hogy Mészöly ehhez a folyóirathoz ragaszkodott a legjobban, és hogy a 90-es évektől a Jelenkor Kiadó vállalkozott az életműsorozat kiadására. Ám – tette hozzá – ez nem kisebbíti a szülőváros Szekszárd szerepét, ahol 2004 óta minden évben Mészöly-napokat szerveznek. Kukorelly Endre egy Mészölyre emlékező, a Jelenkor emlékszámában megjelent versének felolvasása után azon személyes emlékeit osztotta meg a hallgatósággal, amelyeket Kisorosziban Mészölyék szomszédjaként és egy csehszlovák faház tulajdonosaként szerzett. 1976-ban elolvasta Mészöly Film című kisregényét, ami „újszerű szövegszervezése” miatt felszabadító hatással volt. Gyermekkorától fogva ismerte A bánatos medve című Mészöly- mesét, de csak felnőttként jött rá, hogy ki a szerzője. Első, 1983-as könyvének Írószövetség- beli bemutatására mint az irodalmi élet outsidere Mészölyt kérte meg, aki készséggel igent mondott. Kapcsolatuk nem volt mester-tanítvány viszony, szövegekről soha nem beszéltek.
——————–
Igaz, futballról sem, mert azt Mészöly nagyon utálta. Minden másról viszont sokat és nagy kedvvel társalogtak sok éven át. Darvasi László szerint Mészöly volt a legfegyelmezettebb magyar író. Egy költő veszett el benne, mégpedig azért, mert mindig megölte. A nagyregény
megkísértette, de nem tudta megcsinálni, a műfaj „léhaságának” nem tudott megfelelni. Szkárosi Endre erre reagálva azt mondta: mint két verseskötete bizonyítja, Mészöly költészete élvonalbeli volt, nem csak próbálkozás. Bencsik Orsolya író felolvasta egy novelláját, majd arra tért ki, hogyan hatott rá Mészöly gyerekként a meséivel, majd egyetemistaként a regényeivel. P. Simon Attila a szakdolgozatáról beszélt, amely egy jogtörténeti monográfia Mészöly általi felhasználását, történeteinek saját írásaiba dolgozását elemezte. Bazsányi Sándor főleg Balassa Péter, a Jelenkor kritikusa Mészöly-képét, a kisregényre, az új prózára és a redukcionista elbeszélésmódra vonatkozó nézeteit ismertette, de kitért Mészöly és az általa a folyóirathoz vitt fiatalok: Nádas, Esterházy, Krasznahorkai kapcsolatára is. Szolláth Dávidtól, a frissen megjelent Mészöly-monográfia szerzőjétől a Komoróczy Gézával készített, a Jelenkorban megjelent interjújáról tudtunk meg részleteket. Komoróczy tíz éven át Mészölyék szomszédja volt, és jó barátságba keveredett a házaspárral.
——————–
Forrás, fotó: kultura.hu

Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *