Aktuális szám

Cím

Előadó


Hamza Anna

Kedves Hallgatók!

Hamza Anna vagyok.

Három éve élek Aachenben a párommal és két pindur purrogó cicámmal: Töhötömmel és Boglárkával.

Hogy kerültem Németországba?

A kalandom tíz éve kezdődött, amikor is abban a szerencsében részesültem, hogy az angliai Exeterben kezdhettem meg egyetemi tanulmányaimat angol és német szakon. Hatalmas élmény volt kiszakadni Magyarországról. Az angliai egyetemi közeg olyan lehetőségeket nyújtott, melyeket otthon nem biztos, hogy megkaphattam volna. Hirtelen kinyílt a világ és nem volt többé semmi sem lehetetlen.

Az egyetem után Qingdaoba (Tsingtao), Kínába költöztem, ahol egy évig gyakornokoskodtam és dolgoztam. Miután már felvettem a helyi szokásokat és a vizet is csak forralva ittam és magam is hangosan – bevallom ordibálva – beszéltem, ideje volt váltani.

Átköltöztem Kawasakiba, Tokió elővárosába, ahol angolt és magyart tanítottam. Belekóstoltam az idegenvezetésbe is. Megtanultam ismét halkan és udvariasan kommunikálni. Itt ismerkedtem meg a párommal. Két és fél év után elegünk lett a tokiói tömegből, fájt a derekunk a hajlongástól, a tatami pedig feltörte a térdünket, így Európa felé vettük az irányt és Aachenben kötöttünk ki. Ugyan hiányoznak a kalandok; a hátrahagyott barátok; a fűtött szőnyegünk Kawasakiban, a nappaliban; az ételek; az egzotikus tájak; a teák; a nagyváros rohanása; néha még a durian jellegzetes „illata”, vagy az idegesítő ázsiai selfi-kultúra is. Azonban hét évig hurcibáltam a cuccaimat kontinenseken át, kitérőket téve Ausztráliába, Vietnámba, Szöulba és több ízben Pekingbe is, de ideje volt letelepedni és berendezni egy kis otthont magunknak. Még akkor is, ha szörnyű néhány sushi étterem itt, és a kimchi ára az egekben van. A német időjárásra nem is térnék ki…

A fentiekből ki lehet találni, hogy a hobbim a nyelvtanulás. A mandarin kínai és a japán mellé nagyon szeretnék megtanulni koreaiul, azonban az ábécé elsajátításán kívül másra nem jutott még időm. Érdekelnek a kultúrák, az ételek, az emberek, a történelem, szívesen olvasok antropológia témában.

Rádiózni azért kezdtem el, mert úgy éreztem, hogy a sok kaland után ideje kapcsolódási pontot találnom a magyar kultúrához és emberekhez is.

A Hétköznapi Hősökben az itt élő magyar közösség tagjait ismerhetem meg és mutathatom be, számomra ez remek alkalom arra, hogy egyensúlyt teremtsek a hazám és az új német otthonom között.

Bízom benne, hogy izgatott érdeklődéssel figyelitek a Rádió Hellóban bemutatkozó hétköznapi hősök lenyűgöző életmeséit, kedves Hallgatók!