Current track

Title

Artist


Megterhelőek a lakásköltségek Németországban

Written by on 2021.06.14.

A német nagyvárosokban bérlakással rendelkező mintegy 8,4 millió háztartás közül csaknem minden második a nettó jövedelmének több mint 30 százalékát költi bérleti díjra egy tanulmány szerint. A szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler Alapítvány által támogatott tanulmány szerint a háztartások jó negyedében a jövedelm legalább 40 százalékát kell “meleg lakbérre” és járulékos költségekre költenie. A nagyvárosi háztartások alig 12 százalékának még a jövedelmének több mint felét is lakbérre kellett költenie.

A berlini Humboldt Egyetem kutatói a beszámolók szerint a 2018-as mikrocenzus adatait elemezték. Eszerint a bérlők pénzügyi terhei az elmúlt években csökkentek, mivel még a nagyvárosok lakói körében is a jövedelmek átlagosan nagyobb mértékben emelkedtek, mint a lakhatási költségek. A bérlő háztartások átlagos terhelési aránya a 2001-es 31,2 százalékról 2018-ra a jövedelem 29,6 százalékára csökkent, de a helyzet alig enyhült, különösen sok szegényebb háztartás számára, akik számára a lakbér továbbra is különösen nagy pénzügyi problémát jelent.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal szintén elemezte a háztartások lakhatási költségeinek terhét. Adatai szerint 2019-ben a lakosság alig 14 százaléka (mintegy 11,4 millió ember) élt olyan háztartásban, amelyet a magas lakhatási költségek anyagilag túlterheltek. Az ügynökség akkor tekinti a lakhatási költségeket túlterheltnek, ha egy háztartás a rendelkezésre álló jövedelmének több mint 40 százalékát költi lakhatásra – függetlenül attól, hogy az érintettek például albérletben laknak, vagy saját otthonukban élnek és hiteltörlesztést teljesítenek. A Destatis szerint a túlterheltségi ráta 2014 óta enyhén csökkent.

A megnövekedett építési tevékenység az elmúlt években legfeljebb csak kismértékben javította a lakáshiányt – hangsúlyozta a Böckler Alapítvány a tanulmányra hivatkozva. Különösen a kis és megfizethető lakások hiányoznak, és a kínálat az évek során még szűkösebbé vált. Még a rendelkezésre álló lakások optimális elosztását feltételezve is 1,5 millió háztartás nem jutna megfizethető és megfelelő lakáshoz. A lakáshiánynak ez a “kemény magja” a nagyvárosokban az összes bérlő háztartás több mint 18 százalékát érintette. A bruttó 15 eurónál drágább lakások kínálata viszont jelentősen, több mint 535 ezerrel nőtt 2006 óta.

A tanulmány szerint a magas bérleti díjak miatti zsúfoltság nem korlátozódik bizonyos típusú városokra. A jövedelemhez viszonyított legmagasabb terhelési arányú meleg lakbérrel rendelkező városok között olyan viszonylag gazdag és “drága” városok vannak, mint Düsseldorf, Wiesbaden vagy Darmstadt, valamint a gazdaságilag meglehetősen gyenge Bremerhaven, Recklinghausen vagy Mönchengladbach. Bár a bérleti díjak alacsonyabbak, a jövedelmek is alacsonyabbak.

 

Forrás: dpa


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *



LIVE OFFLINE
Loading...