Current track

Title

Artist


Március 15- én a pesti radikális forradalmi ifjúság vér nélkül szerzett érvényt a 12 pontnak

Written by on 2021.03.15.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_dal#/media/F%C3%A1jl:Nemzeti_dal.jpg

„Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!”
Csendült fel Petőfi Sándor indulója, a Nemzeti dal 1848 március 15-én a pesti Pilvax kávéházban, mellyel kezdetét vette az 1849-ben is tartó forradalom és szabadságharc. Ekkor született meg a modern parlamentális Magyarország és a magyar szabad sajtó, ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, a Nemzeti dal-t és a 12 pontot.
A Rákóczi-szabadságharc elbukása után Magyarország korlátozottan, de mégis önállóságot élvezve vált a Habsburg Birodalom részévé. A reformkori országgyűléseken nagyon kevés változást sikerült elérni, a szabadságharc kirobbanását megelőzően, Kossuth Lajos március 3-án tartott beszéde volt az első, amely programszerűen fogalmazta meg a reform követeléseket: független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását, jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt!
Követelései között szerepelt az alkotmány, az állam és a társadalom működési szabályainak lefektetése, melyet országgyűlési felirat formájában a király elé terjesztettek. Ennek hatására március 11-én a bécsi tanuló ifjúság petíciót nyújtott be a császárhoz, egy nappal később pedig Pesten az Ellenzéki kör elfogadta az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontból álló kérvényt, majd március 13-án kitőrt Bécsben a forradalom.
Végső lökést a reformok ügyében a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak Petőfi, Jókai és Vasvári vezetésével adták meg, ahol felolvasták a Nemzeti dal-t és a 12 pontot. Megindulva a radikális forradalmi ifjúság az egyetemistáknak röplapként terjesztette a kiáltványt. Mintegy
kétezres tömeg gyűlt össze Landerer nyomdájánál, ahol az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket és cenzúrázatlanul kinyomtatták a Nemzeti dal-t és a 12 pontot, ezzel szerezve érvényt követeléseiknek.
A sikertől ittasan délután három órakkor nagygyűlést tartottak a Nemzeti Múzeumnál, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a városházára indult, felszólítva a polgári kart és a városi tanácsot az egyesülésre és követeléseik aláírására. Rögtön választottak egy rendre ügyelő választmányt, melynek élére Táncsics Mihályt akarták kinevezni. Ekkor a nép elindult Budára a Helytartótanácshoz, követelve a sajtóvétség és izgatás vádjával fogva tartott Táncsics kiadatását valamint a cenzúra eltörlését. Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke azonnal szabadon bocsátotta Táncsicsot, a nép önkezével vonta át kocsiját Budáról a Nemzeti Színház teréig, s bevonult a színházba.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/12_pont#/media/F%C3%A1jl:12_pont.jpg

A szabadság mámorától vezérelt nép a színházi aligazgató Bajza Józseftől kérte, hogy a korábban betiltott Bánk bán előadásával ünnepeljék meg győzelmüket. Ugyanekkor Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés határozatban jelentette ki Kossuth Lajos javaslatainak megvalósítását, az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott V. Ferdinánd királyhoz, aki elfogadta a követelményeket és gróf Batthyán y Lajost nevezte ki miniszerelnöknek. Gróf Batthyány március 23-án megalakította az első felelős magyar kormányt és az áprilisi törvények megszületésével megszűnt a rendiségen alapuló politikai rendszer.
Hazánkban 1989-ben vált munkaszüneti nappá, és 1990 óta hivatalos nemzeti ünnepé március tizenötödike.

Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *