Current track

Title

Artist


Magyarország sorsdöntő választása április harmadikán

Written by on 2022.03.29.

Április 3-án parlamenti választásokat tartanak Magyarországon. A hat pártból álló ellenzéki szövetség a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság erősítése érdekében indul. Oroszország agressziós háborúja előtt kissé előrébb járt, de ez kezd megváltozni.

 

A kép illusztráció/pixabay

Ennek a háborúnak – a szomszédos országban – sok vesztese van. A magyarországi ellenzék is ezek közé tartozhat. Sápi Mónika az egyik első politikus volt az ukrán határon, amikor a menekültek megérkeztek. Ő az ellenzék jelöltje abban a választókerületben, amelynek része Beregsurány, az a falu és határállomás, amelyen keresztül most Magyarországra menekülnek: Sápadt, könnyes szemű anyukák, gyerekek nyikorgó rózsaszín kerekes bőröndökkel, sétapálcás nagymamák, nagypapák, kézen fogva unokáikkal. Az apáknak Ukrajnában kell maradniuk, harcolniuk kell.

Sápi Mónika, a Demokratikus Koalíció és Márki-Zay Péter közös jelöltje, a szociáldemokrata Sápi Mónikában van valami bátorság – és kétségbeesetten szeretne levenni valamit a menekülők válláról. “A menekülő embereknek többet kell segíteni”- mondja.
“Tegnap láttam, hogy a hatóságok egyáltalán nem voltak felkészülve a menekültek fogadására. Ma már egy kicsit jobban szervezett.”

Sápi Mónika kampányoló a Facebookon tette közzé a határról készült videóit. Nem sokkal később a kis határ menti falu polgármestere felállított egy sátrat. Van forró tea, gyümölcs, keksz – baráti szavak. Az első napokban még nem jöttek olyan sokan.

Egy nappal később már sokkal nagyobb volt a tömeg: Orbán Viktor is megérkezett Beregsurányba. Számára “felebaráti segítségről” van szó. Ő is meg akarja mutatni az arcát – a legbarátságosabb arcát -, és demonstratívan örül, hogy mindenki más is így tesz.
“Itt a szebb és jobb arcunkat mutatjuk. Jelentették nekem: a polgármesterek, a helyiek, hogy mindenki segít és vendégszerető. Úgy látom, hogy itt igazi magyar-ukrán barátság van. Az Ukrajnából érkezőket barátságosan fogadják itt. Itt várnak rájuk a barátaik.”

Az eddig érkezettek többsége az ukrán mellett magyar útlevéllel is rendelkezik. A magyar-ukrán határvidéken 130 ezer ember él, akik a magyar kisebbséghez tartoznak, más szóval: magyarok, szomszédok, és persze: szavazók. Sápi Mónika Orbán mögött, az állami televízió kameráinak látómezejében helyezkedett el. De újra és újra Orbán egyik izmos testőre tolakszik elé, mert a megjelenés az országos hírekben elvileg csak a miniszterelnöké. Sápi később a Facebook-oldalán posztolja az oda-vissza “táncot”. Alcíme: “Pávatánc”.

 

“Az 1956-os népfelkelés leverése nagyon fontos szerepet játszik a magyar politikában. Az emberek magukkal vitték azt a tapasztalatot, hogy akkoriban nem számíthattak a Nyugat segítségére. Az Oroszország-politika teljes mértékben a választási kampány középpontjában áll – ezért a háború a választások szempontjából is döntő lesz.”

Michael Winzer, a magyarországi Konrad Adenauer Alapítvány vezetője a Weltzeit-interjúban arról beszél, hogy közvetlen összefüggés van az 1956-os magyarországi népfelkelés és a háború mai értékelése között. A magyar-ukrán barátság nem volt mindig olyan, mint amilyennek Orbán Viktor most beállítja. Orbánnak is van mondanivalója, mint olyan embernek, aki érti Oroszországot, és Putyin bevallottan barátja volt. Az ellenzék “Putyin pincsijének” nevezte őt, amikor idén január elején Moszkvába repült, de inkább üzleti ügy miatt, mint bármi másért – és mint választási kampányolót: olcsó gázzal és tízmilliárd euróval az új atomreaktorokra Oroszországból, Magyarországon is pontokat akart szerezni a választóknál. Mivel a háború már közeledett, az utazást sietve “békemissziónak” nevezték át, s már csak az volt a dolguk, hogy ne adjanak teret az ellenfélnek a támadásra.


A kép illusztráció/pixabay

Az ellenzék “sorsdöntő választásról” beszél: Tizenkét év után először fordulhat elő, hogy Orbán Viktor kormánypártját, a

 

Fideszt leszavazzák. “Sorsdöntő választásnak” nevezi az ellenzék az április 3-i választást – hosszú időre ez az utolsó esély a jogállamiság és a demokrácia megmentésére Magyarországon. Ha Orbán ismét kétharmados többséget kap, akkor “sötét lesz” Magyarországon.

Az Ukrajna elleni orosz háború előtt az ellenzék még egyfajta “magyar tavaszt” érzett, a közvélemény-kutatásokban enyhén vezetnek, “fej-fej melletti versenyfutásról” beszéltek. Így hát bátorságot is kaptak.
Bár a “fej-fej mellett” nem jó hír az Orbán-kihívóknak. Öt vagy hat százaléknak kellene lennie. A választási törvény bonyolult Magyarországon, a nagy pártoknak kedvez, vagyis az egyetlen nagy pártnak: Orbán Viktor Fideszének. Tóth Zoltán ismeri a dörgést; a magyar Belügyminisztérium államtitkáraként ő volt a választásokért felelős, bár még Orbán előtt.

Hat kis párt egyesült Orbán ellen: Ezúttal az ellenzék a szabályok szerint játszott. Egyszerűen szintén “nagy pártot” alakítottak: hat nagyon különböző partner, a szélsőbaloldaltól a szélsőjobboldalig, egy csapatként játszik, és mind a 106 választókerületben csak egy jelöltben állapodott meg: Az, akinek a legnagyobb esélye van a közvetlen mandátum elnyerésére, párttól függetlenül.

És: Magyarországon csak egy csúcsjelölt van: Márki-Zay Péter.
Nem sokkal azután találkoztam vele, hogy a hat ellenzéki párt támogatói jelölték őt az előválasztásokon. Ekkor, fél évvel a választások előtt kis csapata még mindig mély karikákat visel a szeme alatt az előválasztások előtti zajos éjszakáktól. A jelölt azonban éber, koncentrált, magabiztos: hogy ő legyen az, aki megbuktatja Orbánt. Akkor azt mondta, most már “keményen kell dolgoznunk. Mert – tudod – az ellenfeleink valószínűleg jobban felkészültek, jobban szervezettek, sokkal több tapasztalatuk van, és több pénzük is. Ezért kell keményen dolgoznunk. De nagyon bizakodóak vagyunk.”

A 49 éves Márki-Zay Péter sokáig az Egyesült Államokban és Kanadában élt és dolgozott, marketinget tanult. Most a 47 ezer lakosú dél-magyarországi város, Hódmezővásárhely polgármestere. A város korábban a Fidesz fellegvára volt. Ezt Márki-Zay szüntette meg. Pontosan ezt kellene most egész Magyarországon megismételnie. És pontosan erre ő a megfelelő ember, mondja Márki-Záy, mert: “Orbán nem várt meg engem, és gondja van velem” – magyarázza és vidáman vigyorog. “Mert – a legnagyobb veszély Orbánra nézve az, hogy most jön valaki, aki valóban megéli azokat az értékeket, amelyeket Orbán csak hirdet, csak éppen nem él.”

Márki-Zay Péter önmagát így jellemzi: nagyon konzervatív, nagyon katolikus, szívesen beszél hét gyermekéről, arról, hogy korábban Orbán-rajongó volt, hogy ő maga sokáig a Fideszre szavazott, arra a pártra, amely ellen most indul. A baloldaliak, liberálisok, szociáldemokraták és zöldek, de mindenekelőtt a fiatalokat küldték a pályára. Hogyan illeszkedik ez össze? Márki-Zay ismét nevet, és elmondja, amit a gyerekei barátai mesélnek neki. “Jönnek hozzám, és azt mondják: nem, nem – mi baloldaliak maradunk -, de rád szavazunk, szeretjük, hogy őszinte vagy, szeretjük, ahogy a politikához közelítesz.” Márki-Zay pedig megállapítja: “Sok ember vonzódik, ha valaki valódi közös értékeket képvisel. Szóval felejtsük el, hogy balra vagy jobbra.”

 

A kép illusztráció/pixabay

Magyarországnak változásra van szüksége – mondja az ellenzéki jelölt. Orbán-ellenes szövetség – a szükség szülötte: ez a kis közös nevezője a hatpárti szövetségnek a kormányzó Fidesz ellen. Ez egy Orbán-ellenes szövetség. Szükségből született, düh és kétségbeesés tartja össze. A kérdés továbbra is az, hogy ez elég-e?
Majd megkérdezem a “jobbikosokat” – akik jobbszélsőt játszanak Márki-Zay felállásában. Brenner Koloman az “új” Jobbik ötletgazdája, és ő most már inkább “Néppártnak” és “kereszténydemokratának” nevezi a pártot. A jobboldali szélsőségeseket kidobták – mondja, és ezzel tette magát a Jobbik szövetségképessé.

Koloman Brenner a magyar parlament egyik alelnöke, és a történelemmel túlzsúfolt irodájában, a pompás budapesti parlament épületében, közvetlenül a Duna-parton fogadja a vendégeket – hosszú út vezet oda, sok vörös szőnyeg, tükrös folyosók, sok aranyozott oszlop mellett, amelyek mindegyike egy másik korból származik. De: 2022-et írunk – demokratikus választásokat kell tartani – így választották Márki-Zayt jelöltnek Magyarorság következő lehetséges miniszterelnökének. “A választók is megszólaltak – és mi jó demokrataként Márki-Zay mögött állunk -, és közben, most, hogy a cél felé haladunk, egyre jobban működik.”

Szkepticizmus a jelölttel kapcsolatban?: Nos, a magyar ellenzék hibája mindig is az volt, hogy minden párt külön-külön akart Orbán ellen indulni. “Semmi esély” – mondja a hivatásos politikus Brenner. Ezért most a kísérlet Márki-Zay Péterrel. “Márki-Zay más. Ő, mondhatni, a civil társadalomból érkezik, mondhatni, nincs tapasztalata a pártpolitikában. Ez előny és hátrány is egyben – természetesen.”

Most melyik? Előny vagy hátrány? Új próbálkozás – három jelzőt kérek, amelyek megkülönböztetik a közös jelöltet:
“Véleményvezérelt! Mégis nagyon szerethető és karizmatikus.”

A jelölt nem néz ki jól egy Youtube-videóban, amelyben “mini-Feri”-ként, Gyurcsány Ferenc szociáldemokrata és népszerűtlen ex-kormányfő klónbábjaként gúnyolják. Az “Austin Powers” 007-es paródiából lopott jelenetek, Gyurcsány a gonosz Mr. Evil szerepében, Márky-Zay az ő klónjaként.  A jelenet mindenütt jelen van Magyarország-szerte, invektív plakátként számos falon és hirdetőoszlopon, melyek elsősorban Mészáros Lőrincé, Magyarország első számú oligarchájáé, Orbán Viktor régi iskolatársáé.

A kihívó Márki-Zay Péter a nyilvánosság előtt szeretett volna vitázni Orbánnal, Magyarország Európai Unióhoz való viszonyáról, Orbán Vlagyimir Putyinhoz való viszonyáról, Magyarország jövőjéről. De: Orbán makacsul elutasítja a tévépárbajt. Ehelyett: Alig öt perc felszólalási idő az ellenzéki jelöltnek az állami televízióban, ami a törvény által előírt alsó határ. Kevesebbet nem lehet, de az öt perc csak egyszer lehetséges – és csak négyévente.

A fővárosban, Budapesten az ellenzék számít a többségre. A Fidesz különösen erős vidéken. Példa: Győr, a virágzó iparváros. Az Audi gyárt ott, és még sokan mások. Az 59 éves Dézsi András a polgármester. Ő is orvos, szívspecialista, ír szakkönyveket – és gyermekmeséket. Saját véleménye van, mondják, néha kritizálja a kormányt is. A cikk írója kíváncsi volt egy fideszes politikus sikertörténetére. 8.30-ra volt  megbeszélve az interjú időpontja, de sajnos nem jön össze. Előző este, este fél tízkor lemondjóta a politikus a találkozót. Minden ok nélkül, alternatív időpont nélkül. Ez szinte mindig így van a Fidesz politikusaival.

Reggel kilenc óra, tavasz a Duna partján, Dömösnél, a budapestiek pihenőhelyén, a parkolóban süt a nap. Magyarország jól van, mondják a hírek az állami rádióban: Gazdasági növekedés: történelmileg magas. Ezért kapnak a családok nagyvonalú jövedelemadó-visszatérítést. Megérkezett 120 ezer új füzet az iskolákba, új korona vakcina a gyerekeknek – és tavasz: 14 fok, napsütés, a magyar Dunán. Míg Észak-Európában szakad az eső és viharos az idő.

Alig fél órával később, ahogyan az várható volt, Európa irányából villámcsapás éri Budapestet. Az Európai Bíróság megerősíti: Az Európai Uniónak jogában áll csökkenteni a forrásokat, ha egy tagállam – mint Magyarország – megsérti a jogállamiság európai normáit. Ez sokba kerülhet – Magyarország számára.

Bolla Rita nevet – szerdánként, mondja, mindig a “forradalom” ideje van. Miért? Mert szerdánként van ideje szétosztani a kis újságját, egy szórólapot, Din A4-et, a postaládákba . Tartalma: Az állami rádióban nem hallható hírek: Miért vannak hosszú várólisták a kórházakban, miért akadoznak az uniós források. És hogy miért galoppozik az infláció Magyarországon. Mivel Magyarországon szinte az összes média vagy állami tulajdonban van, vagy szilárdan Orbán barátainak kezében van, ezért ellene akar tenni.  De most Dömös a fontos. Ez a hely az egyik olyan választókerület, amelyik ingadozik.” Ez azt jelenti: az ellenzéknek esélye van arra, hogy megnyerje a mindent eldöntő közvetlen mandátumok egyikét.

A szomszédos országban zajló háború Dömösön messzinek tűnik. De meghatározza a magyarországi címlapokat, a hangulatot és a viselkedést: a választókét – és a választási kampányolókét. Orbán Viktor az ország gondoskodó atyját játssza – és igyekszik minél jobban kimaradni a szomszédos ország háborújából. Béke és szabadság Magyarországnak, ezek a választási kampány kulcsszavai. Az ellenzék viszont a magyar katonákat akarja a halálba küldeni – állítja. Márki-Zay Péter is élesen próbálja támadni Orbánt az orosz elnökkel, Putyinnal szembeni ambivalens szerepvállalása miatt. Abban a reményben, hogy elég sok korábbi Fidesz-szavazó gondolkodását változtatják meg.
A szomszédos országban zajló háború azonban úgy tűnik, hogy elfojtja a változás hangulatát.

 

Ide kattintva olvashatod el németül.

 

Forrás: deutschlandfunkkultur.de

 

 


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *



WP Radio
WP Radio
OFFLINE LIVE