Current track

Title

Artist


Magasabb lehet például a hús áfája Németországban – Miért támogatják a szakértők?

Written by on 2022.02.28.

Ha a hús, a tej és a tojás áfáját hétről 19 százalékra emelnék, az államnak lenne pénze állatjóléti prémiumokra. Bár az intézkedésnek hátrányai is lennének, számos szakértő és egyesület szorgalmazza.

A kép illusztráció/pexels

A legtöbb élelmiszer, azaz kenyér, steak, uborka, tészta stb. áfája jelenleg hét százalék – az italok esetében a szabályozás bonyolultabb. Több egyesület és szakértő már évek óta szorgalmazza, hogy az állati eredetű élelmiszerekre a 19 százalékos áfa kulcsot kell alkalmazni. Ennek különböző okai vannak.

Több mint öt éve érvel többek között a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség is az áfa hétről 19 százalékra történő emelése mellett. A Greenpeace, a Német Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetsége, a Mezőgazdasági Jövőbizottság, a Mezőgazdasági, Táplálkozási és Fogyasztóvédelmi Tudományos Tanácsadó Testület és például az EU Bizottsága is támogatja. Így van ez a haszonállattenyésztési kompetenciahálózat, ismertebb nevén a Borchert-bizottsággal is.

A húsra kivetett jelenlegi adókulcs támogatáshoz hasonlít

19 százalék nem adóemelés lenne, hanem az állati termékek támogatásának megszüntetése – érvel Matthias Lambrecht, a Greenpeace mezőgazdasági szakértője. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) is azt feltételezi, hogy az állam a jelenlegi kedvezményes, hét százalékos adókulccsal támogatja a hús-, tej- és tojásfogyasztást.

“Környezetkárosító fogyasztást” támogat az állam – mondja a Greenpeace képviselője. Ez alatt többek között a következőket érti: Az állattenyésztésből származó trágyafelesleg szennyezi a vizeket. Németországban az állattenyésztés az összes klímakár öt százalékát okozza.

19 százalék az állatjólét javításáért: A becslések szerint a magasabb hozzáadottérték-adó jó 3,5 milliárd euró többletbevételt hozna az államnak. A többletbevétel azonban nem tűnhet el egyszerűen az államkasszában anélkül, hogy a áfa többi részéhez hasonlóan konkrét célra különítenék el.

A beszedett pénzt azoknak a gazdáknak kellene kapniuk, akik javítani szándékoznak a sertések, csirkék, pulykák és szarvasmarhák tartási körülményeit – javasolja a Borchert-bizottság. Így az állattenyésztés Németországban jobban elfogadottá válik a társadalomban, és egyúttal biztos jövedelmet is biztosíthat a gazdáknak.

Az intézkedés előnyei: jót tesz az éghajlatnak és az egészségnek

Ha az állati eredetű termékek megnövekedett áfájának hatására az emberek több növényi eredetű terméket, például gabonaféléket, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanának, az pozitív hatással lenne az éghajlatvédelemre is. Az éghajlati célok eléréséhez – hogy 2045-re klímasemlegesek legyünk – Németországban az állattenyésztést körülbelül a felére kellene csökkenteni.

Ez összhangban lenne a Német Táplálkozástudományi Társaság ajánlásával is, amely a hús- és felvágottfogyasztás felére csökkentését javasolja. Egészségügyi szempontból az egy főre jutó évi 30 kilogramm hús- és felvágottfogyasztást tartja ideálisnak, ami pontosan feleannyi lenne, mint amennyit jelenleg fogyaszt a német társadalom.

Egy másik előnye: gyorsan megvalósítható

Egy alternatíva: a szokásos hozzáadottérték-adó helyett az állam fogyasztási adót vet ki az állati termékekre. Például 50 centet minden eladott húskilogramm után, tíz centet tejliterenként és három centet tojásonként. Ez volt a Borchert-bizottság eredeti követelése. De a szükséges idő és a bürokratikus erőfeszítések óriásiak lennének. “Ez nem jó hír az állatvédelem szempontjából” – mondja Folkhard Isermeyer, a braunschweigi Thünen Intézet elnöke és a Borchert-bizottság tagja. Az áfa emelése viszont szinte egyik napról a másikra “egy tollvonással” lehetséges. Az áfaemelés másik előnye: az importált húst is érintené, így Németországnak nem lenne versenyhátránya.

Nemkívánatos mellékhatás: az alacsony jövedelmű háztartásokat súlyosabban érintené. Mirjam Jaquemoth, a triesdorfi Weihenstephan University of Applied Sciences háztartás-gazdaságtan professzora szerint az állati termékek áremelkedése “az alacsony jövedelmű háztartásokat eléggé súlyosan érintené”. Még akkor is, ha ezzel egyidejűleg a növényi eredetű élelmiszerekre kivetett hozzáadottérték-adót csökkentenék vagy teljesen eltörölnék – várakozása szerint.

Eközben a VdK szociális szövetség, a Német Diabétesz Társaság (DDG) és a Nem Fertőző Betegségek Német Szövetsége (DANK) a gyümölcsök és zöldségek áfakulcsának csökkentését vagy teljes eltörlését követeli. Az alacsony jövedelmű háztartások pénzük nagyobb részét költik élelmiszerre, így a magasabb húsárak őket jobban sújtanák, mint a gazdag háztartásokat. A VdK szintén támogatja, hogy a Hartz IV mértékét a megélhetési költségekhez igazítsák.

Az amúgy is drága hús még drágább lenne. A 19 százalékos ÁFA-kulcs mellett az állati eredetű élelmiszerek körülbelül tizenegy százalékkal drágulnának. Azok a háztartások, amelyek több pénzt költenek húsra, tejre és tojásra, akkor sokkal többet fizetnének. Például egy kiló sertésszelet a diszkontban, amely korábban 3,30 euróba került kilónként, 36 centtel drágulna. 2,75 euróval emelkedne a legelőn nevelt sertésből származó biosertésszelet kilója, amely korábban 25 euróba került.

Összeomlana a fajoknak megfelelő és ökológiai termelésből származó hús iránti kereslet – ettől tartanak azok a gazdák, akik különösen állat- és környezetbarát módon tartják állataikat. A tervek szerint azonban a magas szintű állatjóléti normákat alkalmazó mezőgazdasági termelők több támogatást kapnak majd, s akkor olcsóbban tudnák kínálni a húst.

Előrejelzések szerint a húsfogyasztás mintegy öt százalékkal csökkenne Németországban. A szakértők feltételezik: a húsfogyasztás két-tíz százalékkal csökkenhet, a Thünen Intézet körülbelül öt százalékkal számol. Ezek olyan feltételezések, amelyek vagy helyesek, vagy nem. A fogyasztók viselkedése nagyrészt kiszámíthatatlan.

Valaminek történnie kell – mondják a tudósok, a gazdák és a szövetségek. Mirjam Jaquemoth, a Weihenstephani Alkalmazott Tudományok Egyetemének fogyasztói közgazdásza a tájékoztatásra és az oktatási intézkedésekre támaszkodik, hogy a fogyasztókat egészséges, környezet- és állatbarát élelmiszerek vásárlására bírja. Az ez irányú több évtizedes erőfeszítések azonban eddig nem sok eredményt hoztak. Itt az ideje, hogy politikailag foglalkozzunk a problémával?

Egy kieli közgazdász számításai szerint az állati termékekre vonatkozó megemelt áfakulcs egy átlagos háztartásnak havonta körülbelül tizenegy eurójába kerülne. Folkhard Isermeyer, a Thünen Intézet munkatársa szerint a steakre és a tejre kivetett 19 százalékos adó lehet az ökológiai adóreform kezdete, amelyre “előbb-utóbb úgyis szükségünk lenne”.

Az állati termékek áfájának emelésére vonatkozó javaslat azonban nem szerepel a koalíciós megállapodásban, annak ellenére sem, hogy a Greenpeace vagy a Borchert-bizottság is támogatja. Valamint sok gazdálkodó, szakértő és szövetség is egyetért abban, hogy az idő sürget, végre tenni kell valamit az állatjólét, az éghajlatvédelem és a táplálkozás terén.

 

Ide kattintva olvashatod el németül.

 

Forrás: br.de


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *



WP Radio
WP Radio
OFFLINE LIVE