Current track

Title

Artist


Infláció Németországban – 30 éve nem volt ilyen emelkedés

Written by on 2021.11.30.

Németországban az inflációs ráta novemberben az elmúlt közel 30 év legmagasabb szintjére emelkedett. Az első becslés szerint a fogyasztói árak – elsősorban az energiaköltségek miatt – 5,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél.

 

A kép illusztráció/pixabay

A szövetségi statisztikai hivatal első becslése szerint az áruk és szolgáltatások 5,2 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Utoljára az újraegyesítési boom idején, 1992 júniusában volt ennél magasabb, akkor 5,8 százalékos volt a ráta. Az újabb áremelkedés elsősorban a drága energia miatt következett be. Októberben az inflációs ráta 4,5 százalék, szeptemberben 4,1 százalék volt.

A statisztikák szerint az energia novemberben 22,1 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások ára 2,8 százalékkal, a lakások bérleti díja 1,4 százalékkal emelkedett. Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza szerint “az árak most szélesebb körben emelkednek, már nem csak az energiáról és néhány, a korona által különösen érintett áruról van szó”.

Isabel Schnabel, az EKB igazgatója a jövőben ismét alacsonyabb értékekre számít. “Arra számítunk, hogy az inflációs trend novemberben tetőzik” – mondta a ZDF-nek. Elmondta, hogy 2022-ben az inflációs ráta valószínűleg fokozatosan ismét a két százalék, az Európai Központi Bank (EKB) célértéke felé csökken majd.

Az olyan különleges hatások, mint a tavalyi ideiglenes HÉA-csökkentés, kiesnének a statisztikából. “Az energiaárak sem fognak továbbra is ugyanolyan ütemben emelkedni” – mondta Schnabel. A gazdaságban a világjárványhoz kapcsolódó ellátási szűk keresztmetszeteknek is fokozatosan fel kell oldódniuk.

 

Amennyiben az infláció tartósan két százaléknál magasabb szinten maradna, a központi bank határozottan reagálna – mondta az EKB igazgatója. “Jelenleg azonban hiba lenne a kamatok korai emelése és ezáltal a fellendülés lassítása, mert ez lényegében a munkanélküliség növekedéséhez vezetne, és egyáltalán nem tudna változtatni a jelenleg nagyon-nagyon magas infláción”.

Szakértők szerint most a bérek további alakulásától is függ, hogy az inflációs trend megszilárdul-e. Egyes közgazdászok attól tartanak, hogy az árak és a bérek meredeken emelkedő spirálba kerülnek. Az ING vezető közgazdásza, Carsten Brzeski szerint a közszféra legutóbbi bérmegállapodása már egy “enyhe bér-árspirált” jelez, amely “2022 után is folytatódni fog”. De ez a fejlemény nem kell, hogy rossz legyen, ha a helyzet 2023-ban ismét stabilizálódik. Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza ezzel szemben azt mondta: “Ez az alku nem indít el egy bér-árspirált”.

“Nincs túlzott bérrendezés”

A tartományok mintegy 1,1 millió kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalója 2,8 százalékkal több pénzt és 1300 eurós adómentes korona-bónuszt kap. Éves alapon számolva a megállapodás így egyértelműen a központi bank két százalékos célja alatt marad – mondta Sebastian Dullien, a szakszervezetekhez közel álló IMK Intézet munkatársa. “Ez azt jelenti, hogy nincs inflációs nyomás a bérköltségek miatt. Más európai országokban sem látszik jelenleg a bérrendezés jele”.

Az 1970-es években az olajpiacokon bekövetkezett drámai ársokk egy bér-árspirált indított el. Az emelkedő árak magasabb bérigényeket és béreket eredményeztek, ami viszont további áremelkedéshez vezetett. Csak a nagy nemzetközi központi bankok bátor beavatkozása kamatemelésekkel vetett véget az árakra nehezedő erős felfelé irányuló nyomásnak. Például az amerikai jegybank akkori elnöke, Paul Volcker az 1980-as évek elején 15 százalékra emelte az irányadó kamatlábat.

 

Ide kattintva olvashatod el németül.

 

Forrás: tagesschau.de


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *