Current track

Title

Artist


Veszélyes a Duna élővilágára az új hajózási szabályozási terv

Written by on 2021.02.18.

Veszélyes a Duna élővilágára az új hajózási szabályozási terv

 

85%-ban uniós forrásból 6,3 milliárd forintot költ arra Magyarország, hogy a Duna az év legalább háromszáz napján a nagy folyami hajók számára is hajózható legyen. A közzétett tervek alapján a beruházások bevallottan természeti károkat is okoznak – de Magyarország nemzetközi egyezmények alapján köteles hajózhatóvá tenni a Dunát, amivel évek óta elmaradásban van.

A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. február elején tette közzé a dunai hajózás fejlesztésére hivatott “Magyarországi TEN-T belvízi út fejlesztés” projekt stratégiai környezeti vizsgálatának eredményeit – a fejleményt az átlátszó oknyomozó portál közölte.

A projekt lényege, hogy uniós és egyéb nemzetközi szerződések – az úgynevezett AGN egyezmény és a 2013-as Duna Bizottsági ajánlás – alapján Magyarország köteles biztosítani, hogy 2,5 méteres merülésű nagy hajók az év legalább 300 napján el tudjanak menni a Duna magyarországi szakaszán. Ennek az a fő indoka, hogy az EU a közúti áruszállítás egyre nagyobb részét szeretné kevésbé szennyező szállítási utakra, vagyis vasútra és folyami hajókra tenni. A Duna-Rajna-Majna csatorna miatt így lehetővé válna, hogy a romániai Konsztancától a hollandiai Rotterdamig lassan, de meglehetősen olcsón és viszonylag alacsony kibocsátással szállítsanak nagy mennyiségű árut. Ennek jelenleg Magyarország az egyik fő akadálya. A helyzet megértéséhez az Euronews a WWF munkatársával, Samu Andreával, illetve a dunai hajózással foglalkozó Plimsoll Kft. vezérigazgatójával, Szalma Botonddal beszélgetett, cikkünk állításait ezekre a beszélgetésekre, az átlátszó már hivatkozott cikkére, illetve a NIF Zrt. álal közzétett dokumentumokra alapozzuk. Magyarország fölött és alatt is a Duna vízszintjét vízlépcsőkkel szabályozzák. Magyarországon ez a lehetőség nincs meg, a szárazodás miatt csökkenő vízhozam ezért akadályozza a hajózást.

Ahhoz, hogy a nemzetközi kötelezettségeinek Magyarország eleget tegyen, a NIF Zrt. honlapján közzétett tervek szerint 31 helyen kell beavatkozásokat végezni a folyón, mindösszesen 52 kilométeren. Ez nem minden esetben jelenti a meder kikotrását, mélyítését, de homokzátonyokat fognak eltávolítani, különböző vízi létesítményekkel igyekeznek kormányozni az áramlást, vagyis erőteljesen beavatkoznak a folyó életébe. Ez nyilvánvalóan természet értékek elpusztításával fog járni, ezt a NIF Zrt. tervei és a projekt mellett kardoskodó hajózási szakemberek sem tagadják. Szalma Botond arról beszélt az Euronewsnak, hogy a természetvédők által felhozott problémák egy részét mondvacsináltnak érzi. A hullámzás problémáját például, amit szerinte okozhat a szél, vagy a vízlépcső hiányára visszavezethető gyors vízszintingadozás is. Szerinte a folyó további szabályozását, dunai vízlépcsők építését a vízszint csökkenése, a mezőgazdaság igényei önmagában ki fognak kényszeríteni, a mostani beavatkozások 20-30 évre oldják meg a problémát. Úgy látja, a hajózás az ilyen változásnak csak az egyik nyertese lenne.

Forrás: euronews.com


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *



LIVE OFFLINE
track image
Loading...