Current track

Title

Artist


A romantika építőmestere: Feszl Frigyes

Written by on 2021.02.22.

Kétszáz éve született a romantikus építészet legnagyobb magyar mestere, Feszl Frigyes, aki magyaros hangvételű terveivel elsőként igyekezett nemzeti identitásunkat az építészet nyelvén kifejezni. 1821. február 20-án, Budapesten született német nyelvű szülők 14 gyermeke közül az ötödikként. Apja és nagyapja is kőfaragó mesterek voltak, a testvérek közül azonban három fiú – köztük Frigyes is – az építészetet választotta. Frigyes a pesti piarista iskolaévek után beállt inasnak Hild József mellé, majd néhány év után a müncheni képzőművészeti akadémia hallgatója lett. A még fennálló céhes rendszerben az építészet nem csupán a tervezést foglalta magában, hanem a kivitelezést is, amelyhez Feszlnek a német és olasz vándorévek után nem fűlt a foga.

Feszl Frigyes faliszobra a Szegedi Pantheonban (Ohmann Béla alkotása) Forrás:wikipedia.hu

1844-ben hazatért, 1845-ben társult Kauser Lipóttal és Gerster Károllyal. Éveken át sikeres építészirodát vittek. Együttműködésük titka az volt, hogy érdeklődésük jól kiegészítette egymást: Feszl vitte az építőművészi vonalat, Gerster a műszaki részletekkel foglalkozott, Kauser asztala pedig a kivitelezés és az üzletszerzés volt. Feszl egyik első s egyben legnagyobb sikere az 1844-ben a képviselőház terveire kiírt pályázaton elért – 32 résztvevő közüli – első helyezése volt. Az uralkodó klasszicista stílushoz képest újszerű megoldásait, egyéni elképzeléseit, román, mór és keleti elemekből kialakított építészeti stílusát a bíráló bizottság nemzeti szellemű architektúrának látta. Az építkezés elkezdéséhez az országgyűlés jóváhagyása kellett volna, az 1848/47-es gyűlésen azonban nem született döntés, és a kérdés a szabadságharc leverése után csak 1861-ben került újból napirendre. A romantika mesterének maradt fenn „hagyományos”, nem magyaros elemekkel díszített épülete is, amelyen túlnyomórészt a virágmotívumok uralkodnak. Ilyen az Andrássy úti Mayer-ház is. A Dohány utcai zsinagóga tervpályázatán is részt vett, de nem ő, hanem Ludwig Förster győzött. Försterrel azonban építés közben összeveszett a gyülekezet, és emiatt a zsinagóga szentélyének kialakítására, a kandeláberek megtervezésére és a belső festésre Feszlt kérték fel. A növekvő népességű Budapest egyre inkább hiányolt egy báltermet, ahol táncmulatságokat rendezhetnek. Az épület báltermének megtervezésére 1829-ben Pollack Mihály kapott megbízást. Ez volt Pest első koncertterme is, ahol számos jelentős zenész lépett fel, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc például jótékonysági koncertet adott az 1838-as nagy árvíz károsultjai javára. Gyakran ülésezett az épületben a Képviselőház is, míg az osztrák hadsereg 1849-ben szét nem lövette. Mivel másik bálterme nem volt Pestnek 1859-ben pályázatot írtak ki új Vigadó tervezésére. Feszl ekkor Pest város építési albizottságának tagja. A Hild József által beadott tervhez módosításokat javasolt, melyeket az – aki eközben a pesti és az esztergomi bazilikák építését is felügyelte – elfogadott, sőt át is engedte a feladatot fiatalabb kollégájának. Feszl impozáns épületén, a homlokzaton az ország címere mellett a magyar történelem jeles alakjait is megörökítette, ami nem volt szokás akkoriban.

Forrás: kultura.hu


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *



LIVE OFFLINE
track image
Loading...