Current track

Title

Artist


Ékszerek és bizsuk -2.rész-

Written by on 2021.05.21.

A klasszicista stílus fésűket és tiarákat is behozott a divatba, melyek babérkoszorút, pálmalevelet és csigákat formáztak. A rubin, zafír, smaragd és gyöngy különösen kedvelt volt. Az olasz kámea is divatba jött, mivel az olaszországi hadjáratban sokat zsákmányoltak belőle. Az 1798-as egyiptomi hadjárat hatására persze az egyiptomi motívumok is beszivárogtak a divatba, ám gyakran markazitot használtak a drágább gyémánt helyett. Az 1805-10 közötti időben elvárás volt a sok ékszer. Ha nem is mindig drágaköves, de a fülönfüggők, nyakláncok, karperecek, vállon átdobott láncok és gyűrűk dzsungele ékesítette a hölgyeket. Az „en sautoir” (ejtsd onszotoár) láncokat a mellen átvetve hordták. Az egyszerű, foglalt kövek felfűzött sorából álló ún. rivière (fr.: folyó) láncok ovális csattal záródtak – ünnepélyes alkalmakra ezeket párosával hordták. A XIX. századi ékszerek korántsem voltak olyan csillogóak, mint a maiak. Zárt foglalatukon nem sütött át a Nap, ami lehetőséget adott az ékszerészeknek, hogy a foglalatba helyezett színes papír által a kő színét javítsák. A XIX. század elejének keresett alapanyaga volt a csiszolt acél is, melyet Angliában olcsóbb ékszerek díszítésére használtak, ám gyorsan elterjedt egész Európában. Az acélékszer napjainkban ismét reneszánszát éli.

Az 1820-1860 korszak

1820-ban, a klasszicizmus végével hatalmas változások köszöntöttek be. A naturalisztikus stílus hatására élethű ékszerek készültek, pld. búzakalász, levél motívummal. Az új tervezésű virágok igen élethűek voltak, szemben a napóleoni idők merev, sík ékszereivel. Az új stílusú sonkaujjak jobban kiemelik a fejet, a ruhák kivágása mélyül. A kalaposok és fodrászok így nagyobb teret kapnak, hasonlóan az ékszerészekhez, akik estélyekre drágakő berakásos pártákat, hatalmas nyakékeket és több sor karperecet javasolnak. A kivágott ruhák és feltornyozott frizura kedvezett a hatalmas fülbevalóknak: körte formájú, elnyúltan csüngő cseppekből álltak. Divatosak a függők is. Ezeket lánccal együtt vagy bársonyszalagon hordták, sokszor aszimmetrikusan a mellrészen tűzve meg a láncot. A többsoros láncok igen könnyűek: vékony aranylemezből vágják ki őket és díszítették, a zárszerkezetek pedig igazi remekművek. A negyvenes évek slágere a szalagkarkötő (arany szalagon nagy csatt) és a reif, mely bilincsre hasonlító merev karperec. 1850-ben megjelent a zománc is; a romantikus népélet mindig újra visszatér a divatba – 1910-ben és, az 1970-es években is. A zománctechnika fejlődésével megjelentek a virágos övcsatok is. A legkedveltebb zománcszín a királykék és levélzöld volt. A korall is divatba jött, mellé felsorakozott az oxidált ezüst és arany, mely nagyon decens, szinte reneszánsz ékszer hatását keltette.

Viktória királynő ékszervásárlási mániája nyomán igen sok újfajta ékszer készült. Stílusa mértékadó volt egész Európában. 1860-tól fejlődött az ipar: gőzgépek, kézi prések segítették az ékszerészeket, így széria-megrendeléseket is elláthattak. Mind emellett a futtatott ékszerek is elterjedtek, az alacsony karátszámú aranyból kosárka díszek, hatalmas melltűk készültek, melyekbe valódi virágot is tűztek. A fülbevalók eltűntek, mivel a haj fedte a női fület. A türkiz és gránát kedvelt kő. A viktoriánusok szomjazták az újdonságokat: a csontfaragványok és nemesfa részletek is belekerültek a nemes ékszerekbe.

Az 1860-80 közötti szélsőséges krinolin-divat ruhakivágása mélyül, a frizura szabadon hagyja a fület – mindkét helyen több kiló arany fér el. A szélsőségeket Eugénie császárnő (III. Napóleon hitvese) csak még fokozta: visszahozta a tiarát, nyakörvet, ezekben a gyöngyöt, achátot. A kontytűk gyémántcsillagok, madarak, lepkék és aranyfiligránok voltak. (A filigrán arab eredetű technika, szinte csipkeszerű, leheletfinom, áttört mintázatban készül.) A fülbevalók szinte vállig érnek: köveik este drágakő és gyöngy, nappal zománc és arany. Ezek sokszor szintén a természet motívumait elevenítik fel. A nyakláncok között újdonság a csőlánc, melyből gyakran kígyót formáztak.


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *