Az 1930-as években Németországban is munkaszüneti nappá nyilvánított mennybemenetel (Christi Himmelfahrt) ünnepnapja 2021-ben május 13-ára, s ahogy minden évben, csütörtöki napra esik.
Magyarországon ezért az áldozócsütörtök elnevezés, mely szó eredetét az évi ezen a napon történő egyszeri áldozás adja. Ezért sok helyen ünneplik a gyerekek elsőáldozását is.
A mennybemenetelt és az áldozócsütörtököt húsvét 40. napján, a húsvét vasárnapja után 39 nappal ünneplik. Ez mindig tíz nappal pünkösd előtt van. A húsvét időpontja pedig holdtól függ, így a Mennybemenetel napjának legkorábbi időpontja április 30, a legkésőbbi időpont pedig június 3 lehet.
Fotó: Diether Endlicher, dpa
A dátum kiszámítása pedig a Biblia Apostolok könyvének 1. 3 részéből származik. Ott azt írták, hogy Jézus Krisztus feltámadása után 40 napig még beszélt tanítványaival. Azért, hogy megbizonyosodjanak: Jézus él, és mindig velük marad. Utoljára még egyszer megígérte tanítványainak – amit 40 napon át megjelenéseivel igazolt -, hogy “veletek vagyok minden nap a világ végéig”. A Szentírás leírja, hogy feltámadása után 40 nappal “felment a mennybe”.
Tehát a “Himmelfahrt” magyarázata a mennybemenetel azt jelenti, hogy “Jézus emberi természetének végleges belépése az isteni dicsőségbe”. Krisztus mennybemenetelének ünnepe az első évszázadokban a pünkösdi ünnephez kapcsolódott, majd a negyedik században alakult ki az önálló ünnep.
A katolikusok, az ortodox keresztények és az anglikán egyházban a mennybemenetel napja a Jézus mennyei Atyjához való visszatérés ünnepnapja. Az ünnepet megelőző három napban a katolikus közösségekben könyörgő körmeneteket is tartanak. Amely keresztet állítva vezet át a mezőkön, hogy közben jó termésért imádkozzanak. Ezért nevezik a mennybemenetel hetét néhol körmeneti hétnek, imahétnek vagy a könyörgés hetének.
Ezen a napon ünneplik az apákat
Németországban az apák napját is a mennybemenetel napján ünneplik.
Az apák napja eredete Németországban a középkorba nyúlik vissza, mikor is egy vallási szertartás volt az Atya, az Isten tiszteletére. Az 1700-as évekre családi ünnepé változott, az apának, a ház urának megünneplésére. Ezt követően jött egy időszak, mikor kiment a köztudatból, míg nem a XIX. században vissza nem tért, kicsit átalakulva, ugyanis ekkor már inkább hívták Männertag-nak, azaz férfi napnak, mintsem Vatertag-nak, apák napjának, azért, mert ez az ünnep már nem annyira az apaságról, az apák megünnepléséről szólt, hanem sokkal inkább a férfiak mulatozásáról, a gőz kiengedéséről.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.Ok