1.rész / Az először 1102-ben említett Arnsberg Várat Friedrich gróf építette, aki a későbbi Friedrich kölni érsekként IV. Henrik császár oldalán harcban esett el, így nem sokáig tudta élvezni várát, ezért az a Rüdenberger család, majd két másik középkori nemesi család tulajdonába került. Többszöri átépítés után Arnsberg-kastélyként a későbbi város magja lett. A grófok Arnsbergbe helyezték át székhelyüket, és Arnsberg grófoknak kezdték nevezni magukat. A várkastély védelme alatt kialakult településen 1150 után jött létre a mai Óváros.

Tollpöstchen kápolna (foto: wikipedia)
A kastély alatt található régi történelmi vámállomást a XVII. századtól kezdve Máriának szentelt kápolnává alakították át, ami Tollpöstchen kápolnaként ismert.
A várostól kissé távolabb, 1170-ben létesítették a Wedinghauseni Premontrei Kolostort, melynek temploma egyben a település plébániatemploma is volt. 1804-ig itt őrizték a kölni székesegyház kincseinek egyes részeit, különösen a Dreikönigsschreint, azaz a Háromkirályok szentélyének relikviáit.

Rüdenburg-várkastély romjai (foto: wikipedia)
A Ruhr-völgy túloldalán található az úgynevezett Óvár, a Rüdenburg-várkastély, amely mára már csak rom. A várfal nagy része, a régebbi palota és a második nagy torony, már nem láthatóak, csak a kastély alsó részei. De létezik a Bőrhíd legendája, ami misztikussá teszi a helyet, ezért sokan látogatják így is. A legenda szerint az ördög „bőrhidat” épített Rüdenburg és az Arnsberg kastély között, hogy segítse a bent élőket az ostrom alatt elmenekülni. A két kastély ura azonban összeveszett és távozáskor Rüdeburg házigazdája elvágta a hidat tartó bőrszíjat, így Arnsberg ura a kastély alatti mély árokban lelte halálát. Igaz vagy nem igaz, de szép történet. A legenda elterjedt és a közeli kastélyok látogatásának marketing fogásaként is alkalmazzák.
Forrás: https://www.paderborn.de/tourismus-kultur/download/Willkommen_Ungarisch_08_07_2014.pdf
Author
Henyei Helga
Reader's opinions
You may also like
Continue reading
