Current track

Title

Artist


Az infláció 1993 óta a legmagasabb szinten Németországban

Written by on 2022.01.07.

A magasabb energiaárak hatására 2021-ben 3,1 százalékra emelkedett az infláció mértéke Németországban, ami 1993 óta a legmagasabb éves szint. Decemberben az árak 5,3 százalékkal nőttek.

 

A kép illusztráció/pexels

Az energiaárak erőteljes emelkedése, az ellátási szűk keresztmetszetek és a hozzáadot tértékadó ideiglenes csökkentésének visszafordítása 28 éve nem látott szintre emelte az inflációt 2021-ben. A Szövetségi Statisztikai Hivatal első becslése szerint az infláció mértéke tavaly 3,1 százalék volt. A hatóság utoljára 1993-ban mért ennél erősebb fogyasztói áremelkedést éves átlagban, akkor 4,5 százalékot. A 2020-as első korona-évben az éves inflációs ráta 0,5 százalék volt.

Csak decemberben 5,3 százalékkal nőtt az infláció Németországban az előző év azonos hónapjához képest a szövetségi statisztikai hivatal szerint. Utoljára 1992 júniusában számoltak ennél magasabb inflációs rátát, akkor 5,8 százalék volt. Az elemzőket meglepte a németországi infláció újbóli emelkedése; csökkenésére számítottak.

“A mögöttes árnyomás meglepően magas maradt decemberben” – mondta Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza. A várakozásokkal ellentétben az inflációs ráta nem csökkent, hanem tovább emelkedett – bár az energia olcsóbb lett az előző hónaphoz képest. Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza is meglepődött: “Tulajdonképpen várható volt, hogy az év utolsó hónapjában már fordított sebességbe kapcsolnak a dolgok”. Az inflációs ráta csökkenését azonban többek között a magasabb élelmiszerárak akadályozták meg – mondta.

A magasabb infláció gyengíti a fogyasztók vásárlóerejét, mert így egy euróért kevesebbet tudnak vásárolni, mint korábban. A közgazdászok szerint a szegényebb háztartásokat ez különösen súlyosan érinti. Ennek oka, hogy jövedelmük nagy részét olyan alapvető javakra kell költeniük, mint a lakhatás vagy az élelmiszer. Ráadásul az idei harmadik negyedévben a bruttó bérek növekedését teljesen felemésztette a magas infláció.

A szövetségi lakásügyi minisztérium jelenleg azon dolgozik, hogy a lakhatási támogatásban részesülők nyáron – a téli költségekkel való szolgáltatási díj elszámoláshoz időben – megemelt támogatást kapjanak a fűtési költségekhez. Az emelkedő inflációs ráták a megtakarítók számára is keserűek: a csekély kamatozású takarékbetétek veszítenek értékükből. A német állam is milliárdokat veszít, mivel például az utak és épületek építésénél lényegesen többet kell fizetnie.

Európa legnagyobb gazdaságának inflációját tavaly elsősorban az energiaárak gyors emelkedése táplálta a 2020-as korona-válságot követő fellendülés során: a háztartási energia egy év alatt 18,3 százalékkal drágult. Az élelmiszerárak emelkedése is átlagon felüli volt: a növekedés 6,0 százalékos volt az előző évhez képest. Ehhez jöttek még az anyaghiányok és az ellátási szűk keresztmetszetek, valamint a 2021 elején bevezetett CO2-adó, amely a dízel, a benzin, a fűtőolaj és a földgáz elégetésével előállított szén-dioxid tonnánként 25 eurót tesz ki. A folyó év eleje óta tonnánként 30 euró fizetendő.

Ugyanakkor az ideiglenes áfa-csökkentés visszavonása is éreztette hatását: 2021 januárjától ismét a magasabb adókulcsok érvényesek, így az áruk és szolgáltatások éves összehasonlításban inkább drágultak. Januárra a legtöbb szakértő végül az inflációs ráta csökkenésére számít, mivel az árakat ekkor már nem lehet összehasonlítani a 2020 második félévében érvényes árakkal, amikor a normál áfakulcs átmenetileg 19 helyett 16 százalékos, a kedvezményes áfakulcs pedig hét helyett öt százalékos volt.

“Az energiaárak 2021 első felében is gyorsan emelkedtek, ami érezhetően növeli a most esedékes inflációszámítás összehasonlítási alapját” – tette hozzá Gitzel. Ezért januárban várhatóan csökkenő inflációs trend kezdődik. 2022 második felében végre ismét előtérbe kerülhet az EKB által kívánt két százalékos inflációs ráta. Gitzel szerint a központi banknak ezért nyugodtan kell fogadnia az inflációs ráta legutóbbi, decemberi emelkedését.

Kristian Tödtmann, a DekaBank szakértője ezzel szemben a földgáz árának erőteljes emelkedésére mutat rá, az Ifo Intézet szerint pedig az infláció csak 2023-ban tér vissza a normális szintre. A müncheni közgazdászok szerint a fogyasztói árak az idén akár 3,3 százalékkal is emelkedhetnek.

“Az inflációs kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak – nemcsak Németországban, hanem az euróövezetben is” – mondta Krämer, a Commerzbank szakértője. Itt az ideje, hogy az EKB levegye a lábát a gázról. Michel Heise, a HQ Trust vezető közgazdásza is hasonlóan vélekedik: “A monetáris politikában bekövetkező fordulat egyre sürgetőbbé válik a fenti adatok fényében”. Az EKB decemberben kitartott az ultralaza monetáris politikája mellett.

Ide kattintva olvashatod el németül.

 

Forrás: tagesschau.de


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *