Current track

Title

Artist


Az EU Parlament jóváhagyta a több milliárd eurós agrárreformot

Written by on 2021.11.24.

Az EU agrárpolitikájának igazságosabbá, környezetbarátabbá és méltányosabbá kell válnia. De vajon tényleg az lesz? Az Európai Parlament többsége kedden jóváhagyta a reformot. Ez mintegy 387 milliárd euró 2027-ig történő elosztására vonatkozik.

 

A kép illusztráció/pixabay

Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) már évtizedek óta létezik, de csak kevés polgár tudja pontosan, hogy mit takar. Nem csoda, hiszen a pénz elosztása a mezőgazdaságban mindig is bonyolult volt, és a jövőben még bonyolultabb lesz. Szó sincs a bürokrácia csökkentéséről, amit mindenki követel.

Három évvel ezelőtt az EU Bizottsága előterjesztette a KAP reformjának tervezetét, amelyet azóta megvitattak az EU Parlamentjében, az EU Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsában és a 27 tagállamban. Az eredmény egy olyan kompromisszum, amelyet a jelenlegi német szövetségi mezőgazdasági miniszter, Julia Klöckner (CDU) “mérföldkőnek” nevez, de amelyet zöld politikusok és környezetvédelmi szervezetek, mint például a Bund Naturschutz, túlságosan lazának minősítenek.

Németország évente összesen hatmilliárd euróra jogosult az EU mezőgazdasági költségvetéséből.

A mezőgazdasági termelők 1992 óta kapnak közvetlen kifizetéseket vagy hektáronkénti területalapú támogatást. A sok hektárral rendelkezők sok pénzt kapnak, a kevés hektárral rendelkezők keveset. Ez elvileg a jövőben is így marad. Jelenleg a németországi gazdálkodók átlagosan 295 eurót kapnak hektáronként, 2023-ban ez az összeg 285 euró lesz. Azoknak azonban, akik a jövőben a 285 euró teljes összegét szeretnék megkapni, környezetvédelmi szolgáltatásokat vagy ökológiai előírásokat, úgynevezett ökoszisztémákat kell teljesíteniük.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy az ökorendszerek valóban zöldebbé és környezetbarátabbá teszik-e az EU mezőgazdaságát. Az ökoszisztémák nagyrészt önkéntes alapon működnek; a gazdálkodók maguk dönthetik el, hogy a gazdaságukban végrehajtják-e, és ha igen, melyiket. Ha megfelelnek a követelményeknek, megkapják a teljes területalapú támogatást. Ha lemondanak az ökorendszerekről, a területalapú támogatás hektáronként 60-65 euróval csökken. Tehát minden egyes gazdálkodónak számolnia és mérlegelnie is kell, hogy mi az, ami anyagilag megéri, és mi az, amivel alapvetően hozzá akar járulni a természet- és környezetvédelemhez.

A jövőben minden gazdaságnak a megművelt földterület négy százalékát pihentetnie kell. A gazdák erre is kapnak pénzt az ökorendezési kasszából. Ez az intézkedés évtizedekkel ezelőtt már létezett az EU-ban a gabonatöbblet csökkentése érdekében. Most az a cél, hogy az intenzíven használt mezőgazdasági területeket biotópokká alakítsák. A természetvédelem szempontjából ez jó ötlet, ugyanakkor felvet egy gondolatot: a gazdák pénzt kapnak a semmittevésért.

A gazdáknak közvetlen kifizetésekre van szükségük jövedelmük biztosításához. Németországban az élelmiszerárak rendkívül alacsonyak, és a gazdák alig tudnak megélni a gabona, a szarvasmarha, a sertés, a baromfi vagy a tej értékesítéséből. De nemcsak a családi gazdálkodók birtokolnak és művelnek termőföldet, hanem biztosítótársaságok, ingatlancsoportok, alapítványok, élelmiszeripari vállalatok, vágóhidak és bútorüzletek is, akik szintén területalapú támogatásokat is kapnak az EU-tól. Ezért sokan kérdezik: igazságos ez?

Az elmúlt években, az agrárreform előkészítése során többször is elhangzott az a felhívás, hogy az uniós forrásokat csak az “aktív mezőgazdasági termelőknek” fizessék ki. Ennek a kifejezésnek a meghatározása azonban nehéz. Különösen azért, mert az európai élelmiszertermelés biztonsága és a környezetvédelem szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy ki műveli meg a földet a helyes mezőgazdasági gyakorlat szerint. Németországban az új uniós agrárreform nemzeti végrehajtásáról szóló határozatokban mostanra megállapodás született arról, hogy mindenki aktív mezőgazdasági termelőnek minősül, aki hozzájárulást fizet a mezőgazdasági szakmai szövetségnek. Ez azt jelenti, hogy a jövőben is mindenki, aki szántóföldet vagy legelőt művel, megkapja az uniós területalapú támogatást – beleértve a nagyvállalatokat is. De volt egy alternatív javaslat is, amely szerint az “aktív mezőgazdasági termelő” fogalmát aszerint kellene meghatározni, hogy honnan származik a gazdaság fő jövedelme. A részmunkaidős gazdálkodók esetében azonban gyakran a nem mezőgazdasági jövedelem dominál. Bajorországban a gazdaságok mintegy 60 százalékát melléküzemként kezelik, és e meghatározás szerint sokan közülük a jövőben már nem részesülnének területalapú támogatásban.

 

Ide kattintva olvashatod el németül.

 

Forrás: br.de

 


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *