Current track

Title

Artist


Az április 3-án a magyar ellenzéki erők azt remélik, hogy legyőzhetik Orbán Viktor miniszterelnököt és Fidesz pártjá

Written by on 2022.03.29.

Egyesített erőkkel – Az interjút Claus Leggewie készítette Dr. Laczó Ferenccel, a Maastrichti Egyetem történelem tanszékének adjunktusával.

 

A kép illusztráció/pixabay

Az április 3-i magyarországi parlamenti választásokon a magyar ellenzéki erők azt remélik, hogy legyőzhetik Orbán Viktor miniszterelnököt és Fidesz pártját. Ha fogadna a választás kimenetelére, mire fogadna?

Én arra fogadnék, hogy az ellenzék több szavazatot kap, mint Orbán Viktor Fidesz pártja, de a Fidesz megtartja parlamenti többségét. A magyar választókerületek felosztása annyira manipulált, hogy a kormányalakításhoz az ellenzéknek 4-5 százalékos különbséggel kellene nyernie. Az erőforrások mindkét oldalon nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg. Ehhez hozzájárul az állami források Fidesz általi szégyentelen kisajátítása is. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az eredmény nagyon szoros lesz. Az ellenzéknek jó esélye van arra, hogy a legtöbb szavazatot kapja. De a választások megnyeréséhez sajnos ennél többre lesz szükség.

2021 őszén az ellenzék előnybe került a közvélemény-kutatásokban – több mint egy évtized óta először. Hogy történhetett ez?

Az ellenzéki pártok az előválasztáson hatalmas sikert arattak, és a választók jelentős részét mozgósították. Sokak számára világossá tette, hogy a demokratikus közélet és politikai élet visszatérése lehetséges. Végül pedig láthatóvá vált az aktív polgárok kritikus tömege, amelyre szükség van ahhoz, hogy hatékonyan megkérdőjelezzék a fennálló rendszert. Egyes ellenzéki körökben jelenleg növekszik a pesszimizmus, de meggyőződésem, hogy az ellenzéknek sikerül még több embert mozgósítania.

Ennyi sikertelen próbálkozás után hogyan sikerült az ellenzéknek ezúttal egységesen fellépnie?

Az, hogy az ellenzék képes volt összefogni, fontos siker és igazi fordulópont volt a magyar politikában. Az ellenzéki pártok győzelme a 2019-es helyhatósági választásokon fontos, vitatott helyeken hatalmas lélektani lökést adott. A változás fő oka azonban véleményem szerint Orbán Viktor irracionális, tekintélyelvű politikája. Az ellenzék csak azután fogott össze, hogy a Fidesz egyértelműen autoriter irányba mozdult el. Valójában az ellenzéki összefogást kellett volna leginkább elkerülnie Orbánnak. Mindemellett azonban jelentős mértékben hozzájárult ehhez a növekvő radikalizálódásával.

A választásokon hat párt – a baloldaltól a jobboldalig – most szövetségben versenyez: Megállapodtak, hogy a 106 választókerület mindegyikében csak egy jelöltet indítanak a Fidesz ellen. Az, akinek a legjobb esélye van a közvetlen mandátumra, függetlenül attól, hogy melyik párttól.

Hogyan értékeli a Jobbik változását, amely korábban radikális jobboldali volt, most pedig mérsékelten konzervatív?

Néhány évvel ezelőtt az egységes ellenzék kilátásai nem tűntek túl jónak. Ez elsősorban a Jobbik miatt volt. Közben azonban az ellenzék központi szereplői nagyjából egyetértenek a legfontosabb kérdésekben. Ráadásul a bizalom is egyre jobban megnőtt közöttük. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a legtöbb magyar párt nem különösebben ideológiai beállítottságú, és a taglétszámuk is meglehetősen alacsony.  Azonban sem a párt, sem a törzsszavazói kör nem olyan radikális, mint a Fidesz és fő támogatói. A Jobbik Orbán rendszerével szembeni antiautoritárius ellenállása, noha jobboldali populista jellegű, őszintének tűnik. Tehát a Jobbikkal való együttműködés a kisebbik rossznak bizonyul.

Az ellenzék reménysége Márki-Zay Péter polgármester, csalódott egykori Fidesz-szurkoló. Piacbarát konzervatív, elvhű, világos nézeteket valló ember. Ő képviselheti a választók azon részét, amely az elmúlt években a növekvő problémák ellenére vonakodva szavazott a Fideszre.

Magyarország egy olyan ország, ahol a jobbközép erők dominálhatnának, de jelenleg alig van párt, amely képviselné őket. Márki-Zayt jobbközép politikusként értékelem. Hogy képes lesz-e az ellenzéket egy nagy, mérsékelt tömbben egyesíteni, vagy pedig egy főleg baloldali-liberális erőként fog újra felbukkanni, az valószínűleg csak a következő néhány évben fog eldőlni.

Milyen hatalmi és manipulációs lehetőségei vannak Orbánnak, hogy a maga javára befolyásolja a választást?

Orbán Viktornak gyakorlatilag minden eszköze megvan a hatalomgyakorláshoz és a manipulációhoz. Túl sok ahhoz, hogy szabad és tisztességes választásokat lehessen tartani. Közel húsz éve építi a rendszerét. Az intézmények közvetlen és közvetett ellenőrzésére épülő, a fontos erőforrásokhoz való hozzáférést kiváltsággá tevő, a domináns pártot a magyar állammal egybeolvasztó rendszer az övé. A Fidesz által egyedül bevezetett és egyértelműen neki kedvező választási szabályok nagyban hozzájárulnak ezekhez a torzulásokhoz. És természetesen a média feletti kiterjedt ellenőrzése is kulcsfontosságú előny.

Bár a Fidesz egy gazdag elit által támogatott, egyre inkább tekintélyelvű és demagóg párttá váló párt, választói tábora egyre inkább a vidéki lakosság és az idősebb, kevésbé tehetős vagy kevésbé képzett társadalmi rétegek felé tolódik el. A fej-fej melletti versenyt tekintve Orbánnak sok embert kell mozgósítania ahhoz, hogy újraválasszák. Ebben döntő előnyt jelenthet az az ellenőrzési monopólium, amelyet pártja sok kis helyen kiépített.

Az ellenzék választási győzelme esetén a legnagyobb kihívások még előttünk állnak: stabil többségű kormányt kellene alakítania, és meg kellene szüntetnie a demokrácia Fidesz által folytatott strukturális deformációját. Van olyan, amely már visszafordíthatatlan?

A Fidesz az elmúlt években sokat tett azért, hogy emberei a kormányváltás után is meg tudják tartani a posztjukat. Mivel a kormánynak az elmúlt hónapokban egyre inkább számolnia kellett azzal, hogy elveszíti a választásokat, fokozta ezeket az erőfeszítéseket. A közelmúltban például kulcsfontosságú kormányzati funkciókat, köztük a felsőoktatási intézményeket is, kiszervezték magánalapítványoknak.

E jelentős strukturális deformáció visszafordítása és a működő liberális demokrácia helyreállítása Magyarországon több évet vesz igénybe. Miután az állami intézmények több mint egy évtizede illiberális logikát követnek, először is vissza kell vezetni a liberális demokrácia szellemét.

Kérdéses, hogy egy egyszerű többséggel rendelkező új kormány egyáltalán mit tud majd tenni annak érdekében, hogy visszafordítsa azokat a változásokat, amelyeket a Fidesz kétharmados szupertöbbségével az elmúlt években végrehajtott. Az egyik lehetőség a népszavazás lehet. A kormánynak továbbá biztosítania kell, hogy az országban tapasztalt antidemokratikus tendencia ne ismétlődhessen meg, és hogy a magyar társadalomban konszenzus alakuljon ki az ilyen politikák egyértelmű elutasítására. És természetesen prioritásként kell kezelni az európai partnerekkel való szoros koordinációra és megállapodásra való törekvést.

Az Európai Bíróság most egyértelműen elítélte Lengyelországot és Magyarországot. Hogyan fogadta ezt a magyar ellenzék?

A magyar ellenzék és a lakosság többsége továbbra is nagyon Európa-párti. Az Európai Bíróság döntését alapvetően úgy értelmezték, hogy Orbán Viktor barátai a jövőben nem kaphatnak támogatást.

Sokan azonban kiábrándítónak találják az európai reakciókat Orbán 2010 óta tartó intézkedéseire. Az átmeneti folyamat és a Magyarország által teljesítendő több csatlakozási kritérium után az ellenzék remélte és valószínűleg várta is, hogy az EU sokkal határozottabban fog reagálni az ország demokratikus hanyatlására. Az ellenzék pozitív maradt Európával és a Nyugattal szemben, miközben Orbán egyre szemtelenebb módon sértette meg az alapvető normákat. Az Orbán-rezsim évekig tartó eltűrésével az EU azt kockáztatja, hogy elidegeníti az ország demokratikus, Európa-barát erőit.

Mennyire szoros a szövetség az EU két “bajkeverője”, Magyarország és Lengyelország között? És hogyan értékeli a kohéziót a másik két visegrádi állammal, a Cseh Köztársasággal és Szlovákiával?

Ami az uniós politikát illeti, Lengyelországot és Magyarországot manapság gyakran említik egy lapon. És néha az ilyen kijelentéseket még a négy visegrádi államra (V4) is kiterjesztik. Valójában Lengyelország és Magyarország pragmatikus szövetségre lépett az EU-n belül, és pajzsként használják egymást. A két ország belpolitikai körülményei – és külpolitikai irányultsága – azonban korántsem azonosak. És bármilyen következtetést a V4-re kiterjeszteni véleményem szerint túlságosan leegyszerűsítő. Egy olyan regionális blokkról szóló narratíva, amely eltér a liberális Nyugattól és kihívást jelent a liberális Nyugat számára, csak Kaczyński és Orbán kezére játszana.

Hogyan értékeli az orosz invázió hatását a választásokra? Orbán Viktor félszívvel támogatta a Putyin elleni uniós irányvonalat. Fáj neki, ha a magyarok mini-Putyinnak látják?

A korábbi választásokon a külpolitikai kérdések alig játszottak szerepet. Most, a háborúval ez megváltozhat. Orbán egyik fontos külpolitikai stratégiája összeomlott: Putyin legszorosabb szövetségeseként fellépni az EU-n belül. Vagy akár, ahogy néha nevezik, a trójai falovának. E megközelítés teljes politikai és erkölcsi kudarcának leleplezése nagy lehetőségeket kínál az ellenzék számára.

A Fidesz jelenleg “békepártként” igyekszik feltüntetni magát, az ellenzéket pedig militánsnak és háborúskodónak beállítani. A Fidesz-közeli média nagy része azonban továbbra is Putyin verzióját terjeszti az eseményekről. Orbán – mint örök opportunista – a válság pillanatában visszatért az EU karámjába. Még a Magyarországon betiltott “menekült” szót is visszaengedte a menekülő ukrán állampolgárok üdvözlésére.

Az elmúlt évek Putyin-barát propagandájával Orbán Viktor minden bizonnyal befolyásolta támogatói bázisát. Ha az ellenzék megtalálja a módját annak, hogy feltárja a kormány elvtelen és veszélyes lépéseinek következményeit, akkor Orbán Viktor sok barátja is észreveheti a kirívó ellentmondásokat.

 

Ide kattintva olvashatod el németül.

 

Forrás: ipg-journal.de


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *



WP Radio
WP Radio
OFFLINE LIVE