Current track

Title

Artist


A Nyugat fontolgatja az Oroszországból származó energiaimport leállítását

Written by on 2022.03.07.

Az Unió követeli, hogy ne vásároljon többé kőolajat és földgázt Oroszországtól. Az USA is gondolkodik ezen. Az USA, Európa és Japán közötti, egy esetleges olajembargóról szóló tárgyalások felhajtják az árakat, az ázsiai tőzsdék pedig mínuszban vannak.

A kép illusztráció/pixabay

Az orosz olajimport fenyegető tilalmának kockázata hétfőn Ázsiában a befektetőkre nehezedik. Az USA, Európa és Japán közötti, egy esetleges olajembargóról szóló tárgyalások felhajtják az árakat. A Brent nyersolaj több mint tíz százalékkal emelkedett a korai kereskedésben, és legutóbb 7,90 dollárral magasabban, 126,01 dolláron jegyezték hordónként (159 liter).

“Ha a Nyugat leállítja Oroszország energiaexportjának nagy részét, az nagy sokk lenne a világpiacokon” – mondta Ethan Harris, a Bank of America (BofA) vezető közgazdásza. Ez az olajárakat hordónként 200 dollárra emelheti, és világszerte visszavetheti a gazdasági növekedést.

A 225 részvényt tartalmazó Nikkei index 3,4 százalékkal 25 097 ponton állt. A szélesebb Topix index 3,1 százalékkal 1788 pontra esett. A sanghaji tőzsde 1,5 százalékkal csökkent. A Shanghai és a Shenzen fő indexe 2,4 százalékot veszített.

A CDU/CSU pártokban az Oroszországból származó olaj- és gázimport megszüntetésére szólítanak fel. Norbert Röttgen, a CDU külügyi szakértője a Tagesspiegelben megjelent vendégcikkében azt írja, hogy “minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy támogassuk az ukránokat a Putyin elleni és a szabadságért folytatott harcukban”. Röttgen felszólította a német kormányt, hogy “most azonnal” állítsa le az Oroszországból származó gáz- és kőolajimportot. Elmondta, hogy a hiányzó gázkészleteket a következő télig tartalék gázkészletekkel lehet pótolni.

Az olaj- és gázimport leállítása valószínűleg más célok, például az éghajlatvédelem és az atomenergia megszüntetése rovására menne. “De sok ukrán számára már túl késő lesz, ha most tovább habozunk” – magyarázta Röttgen. Minden gazdasági gátat fel kell állítani, hogy Putyin rendszerét belülről a lehető legkeményebben megüssük és anyagilag kiszárítsuk – folytatta Röttgen.

Karin Prien, a CDU alelnöke egyetértett Röttgennel. Oroszország gáz- és olajüzletét most kell megállítani – mondta. “És ezt meg kell vitatnunk európai partnereinkkel, és együtt kell tennünk” – mondta Prien.

Friedrich Merz, a CDU vezetője viszont szombaton kijelentette, hogy jelenleg nem fontolgatják a szankciók szigorítását az Oroszországból érkező energiaszállításokról való lemondás irányába. Merz azonban azt is elmondta, hogy ha ez a háború folytatódik, és a polgári lakosság elleni atrocitások folytatódnak, akkor az ember nyitott lesz arra, hogy ilyen intézkedésekhez folyamodjon.

Manfred Weber, a CSU alelnöke hasonlóan vélekedett. A néppárti frakcióvezető a Münchner Merkur című lapnak azt mondta, attól tart, hogy a következő napokban fokozódik a brutalitás.

“Az ukránok most a szabadságért és a demokráciáért vívott harcunkat vívják. Ennek fényében: ha a háború tovább eszkalálódik, függetlenné kell válnunk Oroszország energiájától. Különösen az olajat és a szenet tudjuk más partnerekkel helyettesíteni” – mondta Weber.

Robert Habeck (Zöldek) gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter nehéznek látja a következő telet akkor, ha az oroszországi szén- vagy gázellátási láncok megszakadnak. Ha az ellátási láncok megszakadnának, a következő tél kihívást jelentene – mondta Habeck a ZDF “Berlin direkt” című műsorában. “A tavaszt és a nyarat jól átvészeljük, de a következő tél aggaszt egy kicsit.” Bár az atomenergia fokozatos kivezetése mellett van, elmondta, hogy vizsgálja, hogy az atomerőművek hosszabb ideig tartó üzemeltetése Németországban hasznos lenne-e. “De amennyire előre látható, ez nincs így.”

Ludwig Hartmann, a bajor zöldpárt vezetője a BR televízióban hangsúlyozta, hogy az energiapolitika egyben biztonságpolitika is. Németországnak kevésbé kell függővé válnia Oroszországtól mint energiaszállítótól – mondta. Hartmann megerősítette: “Aki most energiát takarít meg, az árt Putyinnak”. Azt javasolta, hogy a magánháztartásokban 21 fokra állítsák le a fűtést, és 180 km/h helyett 120 km/h-s sebességgel haladva spóroljanak a benzinnel. “Minden liter, amit nem használunk el, hiányzik Putyin hadikasszájából” – mondta Hartmann.

Blinken amerikai külügyminiszter a CNN amerikai televíziós csatornának elmondta, hogy konzultálnak európai szövetségeseikkel az Oroszországból származó kőolaj esetleges importtilalmáról. Elmondta, hogy a vita arról is szól, hogy “a világpiacokon továbbra is megfelelő mennyiségű olaj álljon rendelkezésre”.

Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív háborúja miatt egyre nagyobb a nyomás az amerikai kormányon, hogy a már bevezetett büntetőintézkedések mellett az orosz olajra vonatkozóan behozatali tilalmat is vezessen be. Joe Biden amerikai elnök nem zárta ki.

Az amerikai kormányt azonban aggasztja az amúgy is magas benzinár. Az amerikai hatóságok szerint tavaly év végén Oroszország volt a negyedik legfontosabb nyersolaj- és kőolajtermék-importáló ország – Kanada, Mexikó és Szaúd-Arábia mögött. Az Oroszországból származó behozatal az összes amerikai import alig öt százalékát tette ki ebben a kategóriában.

 

Ide kattintva olvasahatód el németül.

 

Forrás: br.de


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *



WP Radio
WP Radio
OFFLINE LIVE