Current track

Title

Artist


A Nasa bizonyítani akarja a Földön kívüli élet létezését

Written by on 2021.11.18.

Lehet, hogy a csillagászok még a mi életünk idején felfedezik a Földön kívüli életet? A szakértők szerint erre jó esély van. De hogyan lehet kétséget kizáróan bizonyítani a földönkívüli életet? Íme a Nasa kutatóinak terve.

 

A kép illusztráció/pexels

Már több száz éve foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy létezik-e élet a Földön túl. A szkeptikusok számára az ilyen megfontolások nem többek, mint elmélkedések. Azonban maga Bill Nelson, a Nasa vezetője is elismerte október végén, hogy a földönkívüliek létezhetnek.

Az amerikai Szövetségi Űr- és Repüléstudományi Ügynökség kutatói egy új szakdolgozatban foglalkoznak ezzel a témával. A Nasa kutatója a Nature tudományos folyóiratban írja:

“A mi generációnk lehet az, amelyik felfedezi a Földön kívüli élet bizonyítékát.”
James L. Green, a Nasa vezető tudósa és a tanulmány vezetője

 

Ez nem jelenti azt, hogy a közeljövőben kis zöld emberkék vagy E. T. civilizációjával találkozunk. De valószínű, hogy a csillagászok az elkövetkező évtizedekben életre utaló jeleket találnak majd – és erre már most fel kell készülnünk, mondják a Nasa tudósai. Stratégiára van szükség a nyilvánosság tájékoztatására az ilyen felfedezésekről – mondták. Végül is az univerzum más részein található élet kutatása közérdek, és ezért “nagy a szenzációhajhászás lehetősége”.

Ezt szem előtt tartva az űrkutatók egy könnyen érthető mintaskálát dolgoztak ki a földönkívüli élet kimutatására, számszerűsítésére és leírására. Mielőtt azonban bemutatnánk a tervet, először szeretnénk kérdezni valamit:
“Eddig arra készítettük fel a közvéleményt, hogy azt higgye, csak két lehetőség van: Vagy élet, vagy nem élet” – mondja Mary Voytek, a NASA asztrobiológiai programjának vezetője. “Jobb módszerre van szükségünk ahhoz, hogy megosszuk a felfedezéseinkkel kapcsolatos izgalmakat, és megmutassuk, hogyan épülnek az egyes felfedezések a következőre, hogy a nagyközönséget és más tudósokat is magunkkal vihessük az útra.”

Az úgynevezett Confidence of Life Detection Scale hét lépésből áll. Első lépés: egy űrteleszkóp, rover vagy más eszköz rögzít egy potenciális bioszignatúrát a Földön kívül. A bioszignatúra kifejezés olyan kémiai elemeket, vegyületeket, fizikai folyamatokat vagy aktivitási jeleket ír le, amelyek biológiai eredetűek lehetnek.

A következő három lépésben részletesebben fel kell tárni azt a környezetet, ahonnan a biosignatúra származik. Ehhez a csillagászok elemzik annak a bolygónak vagy égitestnek a kémiai és fizikai tulajdonságait, amelyen életet feltételeznek. Ha a bioszignatúra egyelőre csak távolról figyelhető meg, a tudósok értékelésének a mérhető adatok statisztikai értékelésén kell alapulnia. Egyébként ez a folyamat a kizárási elv szerint működik: ha például a bolygóközi szennyeződés valószínűtlennek tűnik, akkor a bioszignatúra eléri a kettes szintet. A kontamináció kifejezés alatt az űrszakértők egy bolygó életformájának egy másik égitestre történő átvitelét értik. Tegyük fel például, hogy egy űrhajósokból álló csapat a Holdra utazik. Az űrruhákat azonban indulás előtt nem tisztítják meg alaposan, és a bakancsokon még mindig vannak mikrobák. Amikor az űrhajósok leszállnak a másik égitestre, ezeket a földi élőlényeket az űrhajósok a Földről a Holdra szállíthatják.

A harmadik szakasz ismét attól függ, hogy a földönkívüli környezet lakhatónak tűnik-e vagy sem. Ezután, ha a környezet nem élő aspektusai (például a hőmérséklet, az éghajlat vagy a fény hatása) kizárhatók mint ok, az élet bizonyítása a negyedik szintre ugrik.

A kép illusztráció/pexels

Ha az első bioszenciától függetlenül egy másik jelet is észlelünk, akkor az élet lehetséges bizonyítéka az ötödik szintre lép. De mi van, ha a jelek mégsem biológiai eredetűek? Csak akkor éri el a hatodik szintet a bioszignatúra, ha minden alternatív hipotézis cáfolható további megfigyelésekkel és mérésekkel.

Ha ezek a kritériumok teljesülnek, akkor a korábbi eredmények független vizsgálatára van szükség, esetleg akár egy űrmisszióra is, hogy mintákat és további adatokat gyűjtsenek. Csak ezután tudják a tudósok megerősíteni a földönkívüli élet létezését – ez a hetes számú végső szakasz.

Elsőre kicsit bonyolultnak hangzik, nem igaz? No de a Nasa kutatói a “Perseverance” rover marsjáró küldetésének segítségével szemléltetik is skálájuk alkalmazását. A robot 2021 februárja óta kering a vörös bolygó Jezero-krátere körül. A feladata: az élet nyomai után kutatni. A különböző mérőműszerekkel, valamint egy “Ingenuity” nevű minihelikopterrel felszerelt “Perseverance” képes adatokat gyűjteni az égitestről. A rover kőzetmintákért is fúr.

Útja során a “Perseverance” tehát felfedezhetné a Mars lehetséges biogén jellemzőit – ez az első lépés. Ezeket a tulajdonságokat a bolygó földi eredetű szennyeződésére lehet vizsgálni – ez a második szint.

A csillagászok már tudják, szomszédos bolygónkon úgynevezett lakkos karbonátok vannak, olyanok, amelyek tavakban képződnek, vagy ott fordulnak elő. A Földön az ilyen kőzetek tavak vagy más víztömegek egykori létezésére utalnak. Ráadásul az ilyen karbonátok gyakran tartalmaznak elhunyt élőlények bioszignatúráit – írják a szerzők. Ha tehát a rover mintái hasonló bioszignatúrákat mutatnak, akkor a marsi életre utaló bizonyítékok a hármas szintre emelkednek.

A rover által gyűjtött mintákat meg kell vizsgálni. A különböző tudósok egymástól függetlenül elemezik a folyamat során kapott adatokat. Ha több kutatócsoport is megerősíti az élet bizonyítékát, akkor már a hatodik szinten lennénk. Végül pedig lehetőség lenne egy másik misszió indítására, amely a “Perseverance” misszió alapján a Mars egy másik régiójában kutatna élet után, így a hetedik szintet is el lehet érni.

A javasolt skálával a szerzők szerint természetesen elvárható, “hogy az egyes eredmények ne lépjenek túl egy bizonyos szintet, sőt a kritikai értékelések révén akár alacsonyabb szintre is  visszakerülhetnek”. Az ilyen meghatározás egy tudományos osztályozási rendszer része, mondják.

Mindazonáltal a rendszer nem tökéletes, mint azt a kutatók is írják, a skálát nem szabad receptként értelmezni. A következőkért: “A kutatóközösségen belüli vitáknak segíteniük kell a skála módosítását vagy felváltását, hogy biztosítsák annak alkalmazhatóságát (…) a földönkívüli élet bizonyítékainak keresésében” – jelezte James L. Green, a Nasa vezető tudósa és a tanulmány igazgatója.

Tehát, hogy találunk-e és mikor bizonyítékot a Földön kívüli életre, még nem tudni.

 

Ide kattintva olvashatod el németül.

 

Forrás: welt.de


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *