Current track

Title

Artist


A munkaadó figyelmeztetés nélküli felmondása Németországban

Written by on 2022.01.25.

Minden alkalmazott hibázhat, de mikor érhető el az a határ, amikor a munkáltató rendkívüli felmondással reagálhat? És vannak-e olyan, az egyes szakmákra jellemző kötelességszegések, amelyek azonnali elbocsátást vonhatnak maguk után?

 

A kép illusztráció/pixabay

A rendkívüli felmondás mindig az utolsó lehetőség, a legvégső megoldás. A kötelességszegés miatti rendkívüli felmondást általában legalább egy figyelmeztetésnek kell megelőznie, és a munkáltatóknak a félreértések elkerülése érdekében előzetesen meg kell hallgatniuk a munkavállalót, és legjobb esetben először szóbeli figyelmeztetést kell adniuk neki.

Ezen túlmenően a munkáltatóknak figyelembe kell venniük, hogy a jogsértésről való tudomásszerzéstől számítottan két hét áll rendelkezésükre ahhoz, hogy felmondással reagáljanak. Ha van üzemi tanács, akkor az együttdöntést be kell tartani.

Ez vonatkozik az alkalmazottak által elkövetett hibák legnagyobb többségére. Csak akkor lehetséges a rendkívüli felmondás előzetes figyelmeztetés nélkül is, ha a jogsértés olyan heves és súlyos, hogy a bizalmi viszony olyan mértékben megrendültnek tekintendő, hogy az együttműködés már nem lehetséges.

Az ítélkezési gyakorlat alapján azonban nem mindig tűnik egyértelműnek, hogy mikor van ez így. Ahogy a labdarúgásban, ahol a játékvezetők a látszólag hasonló durva szabálytalanságokat néha sárga lappal, néha pedig piros lappal büntetik, a német munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatában is eltérő értelmezései vannak a szabályoknak és a törvényeknek.

Alapvetően a munkáltatónak nagyon biztosnak kell lennie, és tudnia kell bizonyítani azt a hibát, amely alapján rendkívüli felmondást bocsát ki. Ennek oka: “A rendkívüli felmondásokat viszonylag gyakran megtámadja a munkavállaló, majd a munkaügyi bíróságok is szigorúan megvizsgálják, és viszonylag gyakran érvénytelennek nyilvánítják” – mondja Richard Schweizer, a reutlingeni kézműves kamara jogi tanácsadója.

Milyen hibák vezetnek általában közvetlenül rendkívüli elbocsátásokhoz a szakmunkás ágazatban?

Mivel erről nincsenek tanulmányok vagy értékelések, a Deutsche Handwerks Zeitung (DHZ) megkérdezett néhány kézműves kamarát. Néhány jogtanácsos azt válaszolta, hogy tudomásuk szerint nincs olyan visszaélés, amely ne fordulna elő más ágazatokban vagy szakmákban is. Richard Schweizer, a reutlingeni kézműves kamara munkatársa munkajogi tanácsadásaiból számos olyan konstellációról tud, amelyben a kötelességszegés miatti elbocsátás szerepet játszik. Általában ezekben az esetekben is szóba kerül a rendkívüli felmondás.

Ezek közé tartozik minden olyan elképzelhető bűncselekmény vagy vétség, amelyet a munkavállaló a munkaviszonyban elkövethet. Például:

  • Testi sértés a munkahelyen,
  • munkahelyi sikkasztás vagy lopás,
  • jogosítvány nélküli vezetés munka közben,
  • alkoholos befolyásoltság alatt történő vezetés munka közben (de figyelem: az alkoholizmus is lehet betegség, ami azt jelenti, hogy magatartási okokból nem lehet elbocsátani, ebben az esetben a munkavállalónak előbb lehetőséget kell adni a gyógyulásra).

Egyéb kötelességszegés, amely az egyedi esettől függően közvetlenül, azaz előzetes figyelmeztetés nélkül vezethet rendkívüli felmondáshoz, ilyen lehet például a munkáltató, a kollégák vagy az ügyfelek jó hírnevének megsértése.

A kisebb tárgyak lopása is indokolja az azonnali elbocsátást?

Viola Bischoff, a konstanzi kézműves kamara jogi tanácsadója rámutat, hogy minden állítólagos lopást a munkáltatónak kell bizonyítania. “A közvetett bizonyítékok vagy a gyanú önmagában nem elegendőek a bíróságon.” Richard Schweizer, a reutlingeni kézműves kamara munkatársa szerint: “Alapvetően egy megvalósult vagy akár csak megkísérelt lopás is elegendő ahhoz, hogy egy munkavállalót rendkívüli felmondással elbocsáthassanak. A dolog értéke itt alig vagy legalábbis nem kizárólagosan meghatározó.

Ezt példázza az úgynevezett méhcsípéses eset: egy női alkalmazottat büfésként alkalmaztak, és elfogyasztott egy eladásra szánt süteményt, amiért nem fizetett. A munkavállalót ezután rendkívüli felmondással elbocsátották. Az ügy egészen a szövetségi munkaügyi bíróságig jutott. A bírák 1984 tavaszán így döntöttek: “Még a munkáltató tulajdonában lévő csekély értékű tárgynak a munkavállaló általi jogtalan és vétkes eltulajdonítása is alkalmas önmagában arra, hogy a rendkívüli felmondás fontos okát képezze. Az, hogy az ilyen magatartás elegendő-e a rendkívüli elbocsátás indoklásához, az egyedi eset konkrét körülményeinek figyelembevételével elvégzendő érdekmérlegeléstől függ.”

Ezért mindig fontos az összes körülmény átfogó mérlegelése. Más esetekben ez a felmondás törléséhez vezethet. Ez történt egy szupermarket pénztárosának esetében, akit rendkívüli módon elbocsátottak, mert jogtalanul váltott be egy 1,30 euró értékű betéti utalványt. A bírák jóváhagyták a pénztárosnő keresetét: a munkaviszonya már több évtizede fennállt, és megsemmisítették az elbocsátást. Itt előzetes figyelmeztetésre lett volna szükség.

Vannak olyan hibák, amelyek különösen gyakran fordulnak elő, és rendkívüli elbocsátáshoz vezetnek?

Erről nincsenek tanulmányok vagy értékelések. Richard Schweizer szerint “érzésre a leggyakoribb problémák a igazolatlan hiányzások és az önfeledt szabadságolások”. A klasszikus eset általában a szabadságok idején következik be: a munkavállaló szabadságot kér x időszakra. A munkáltató ezt a szabadságot sürgős operatív okokból elutasítja. A munkavállaló ezután engedély nélkül megy szabadságra megy, és akár igazolatlanul hiányzik. “Gyakran az ünnepek meghosszabbítása is rendkívüli elbocsátásokhoz vezet” – számol be Schweizer. Más szóval a munkavállaló nem három hét szabadságot kap, hanem csak kettőt, és mégis három hétig marad távol. Schweizer szerint az, hogy az ilyen saját maguk által meghosszabbított szabadság esetén szükséges-e figyelmeztetés, különösen a munkáltató és a munkavállaló közötti előzetes megbeszélés tartalmától függ.

Viola Bischoff, a konstancai kézműves kamara munkatársa szerint a feketemunka problémája például az építőiparban és a fodrász szakmákban is megjelenik. Viszonylag gyakoriak azok az esetek is, amikor a betegszabadságon lévő munkavállalók nem otthon gyógyulnak, hanem máshol dolgoznak, hogy például az ismerősöknek segítsenek házat építeni. Viszonylag új probléma a higiéniai és a korona-szabályok megsértése, amely időről időre előfordul – nem csak a korona-tagadók és a maszkot megtagadók körében. Ebben az esetben ajánlott egy rögzített munkavállalói interjú és legalább egy figyelmeztetés, hogy a végső lépésben indokolt legyen a rendkívüli felmondás.

 

Ide kattintva olvashatod el németül.

 

Forrás: deutsche-handwerks-zeitung.de


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *



WP Radio
WP Radio
OFFLINE LIVE