Current track

Title

Artist


A kereslet megteremtette a kínálatot

Written by on 2021.01.12.

-harmadik rész-

A zene, a tánc, a bál a 17. századtól kezdve olyan jelentős és fontos eseménnyé vált, hogy Mária Terézia német-római császárné, Magyarország és Csehország királynője és Ausztria főhercegnője tudtul adta a polgárságának, hogy kegyeskedett olyan nyilvános bálokat engedélyezni, amelyeken a közönség a maga nagyobb gyönyörűségére vehetett részt. Az 1773- évi farsangi mulatságok menetrendjét Mária Terézia helytartótanácsi rendeletben, nyolc pontban szabályozta, méghozzá a következők szerint:

„Vízkereszt után hetedvasárnapig heti 2-3-szor lehetett ilyet rendezni este 8-tól hajnali 3-ig, majd húshagyókeddig hetenként többször is, hajnali 5-ig”. Továbbá, bár mindenki olyan jelmezt viselhetett, amilyet akart, de tiltotta a denevér és ördögmaszkot. Tűzveszélyes volta miatt papírból készült maskarát sem szabadott viselni és az álarcosbálon volt csak szabad viselni az álarcot, a lépcsőn megérkezéskor, vagy távozáskor nem.

A báli szezonra több vállalkozó is készült. Példának okáért egy élelmes kereskedő 1790-ben jelmezkölcsönzőt nyitott a Budai Várban, a Dísz tér egyik házának földszintjén, ahol olcsón kölcsönözhettek farsangi kellékeket, maskarákat a bálba indulók. A kereslet megteremtette a kínálatot.

Annyi mindent tudunk már a bálokról, de úgy van, ahogy gondoljátok: még nem eleget. Következik is a soros adalék: a magyar történelem legfurább bálja.

Az úgy történt, hogy volt nekünk egy királyunk, akit Magyarországon sosem koronáztak meg, ezért elnevezték kalapos királynak. Igen, ő volt II. József, Mária Terézia fia. Mondhatni egészen liberális király volt, ami nem nagyon tetszett a magyaroknak, vagyis a magyar nemességnek. Az is igaz, hogy hol kibocsátott egy rendeletet, hol visszavonta, szóval voltak azért neki is problémái az állandóssággal. A lényeg, hogy ez a mi kalapos királyunk megtette azt a szívességet nekünk, hogy a halálos ágyán kinyilvánította azon óhaját, hogy ha már ő egész életében kalapot hordott (jó, most túloztam, nyáron nyilván nem), akkor az a korona, mely minket illet meg, hát térjen haza Bécsből. Na, erre aztán kitört az öröm, a Budáig nyúló útvonal mentén éljenző emberek sokasága kísérte a koronát. S míg II. József, „aki a közjónak élt, nem sokáig, de teljesen”, haldokolt, addig Magyarországon a korona hazatérése feletti boldogság rengeteg bált és mulatságot szült.

Jó királyunk 1790. február 20-án, negyvenkilencedik életévében elhunyt. Huszonkettedikén máris bált szervezett Pest megye második alispánja. Az ürügy ugyanaz volt, ám mivel aznap temették el egy személyben a német, magyar és cseh királyt, a német-római császárt, osztrák uralkodói főherceget, ezért a bált ugyan megtartották, de úgy, hogy zenét nem szolgáltattak. Ez volt a történelem legfurcsább bálja. Nem tudni, hogy a legszomorúbb volt-e, de a legfurább biztosan.

Fotó: hu.wikipedia.org


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *



LIVE OFFLINE
Loading...