Current track

Title

Artist


A Hús(vét)-i ünnepkör története, szokásai és jelképei

Written by on 2021.04.01.

A Hús(vét)-i ünnepkör története, szokásai és jelképei

Húsvét ünnepkörét sok legenda és elbeszélés övezi, több értelmezése is elterjedt szerte a világban, számos szokás és jelkép kapcsolódik hozzá. Keresztények és nem keresztények is egyaránt ünneplik, főként a nyugati kultúrában terjedt el és vált piros betűs ünneppé.

Gergely naptár https://birosag.hu/hirek/kategoria/tudomanykultura/tudta-e-magyarorszag-1587-oktober-21-en-tert-gergely-naptar

A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re esik, mozgó ünnep, mely nem kerül a Julian naptár szerinti év ugyanazon napjára. A Nap és a Hold mozgása határozza meg dátumát, amely gyakran képezte vita tárgyát. 325-ben az első niceai zsinat határozott úgy, hogy a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen, azonban ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert. Később a 6. században alkotta meg Dionysios Exiguus azt az eljárást, mely azóta is a húsvét időpontjának kiszámítására szolgál alapul. Amennyiben csillagászati értelemben vesszük, a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapot, nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza a húsvét naptári helyét és a Gergely-naptárreform előtti Julian-eljárás számítási módját vette továbbra is alapul. Ezt követően több évszázadon keresztül változatlan maradt a számítási módszer, majd 1997-ben az Egyházak Világtanácsa a szíriai Aleppóban tartott ülésén javasolta, hogy a csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezáltal megszüntethető lenne a keleti és a nyugati egyház közötti eltérés. A reformjavaslat bevezetésének időpontját 2001-re tették, de végül egyik tag sem fogadta el, majd 2015-ben Ferenc pápa bejelentette, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját annak érdekében, hogy a különböző vallások húsvéti időpontja egybeessen.

Húsvét elsősorban a kereszténység, Jézus feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe, mely a negyvennapos böjti időszakot zárja le. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni, erre utal a magyar húsvét szó, a hús magunkhoz vételének első napja, amely eredetileg nem a húsra, hanem a kovászos kenyér fogyasztására vonatkozott. Az Ószövetség eredetileg zsidó ünnepről, pessach beszél, melynek jelentése kikerülés, elkerülés, arra utal, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével jelölt házait, tulajdonképpen nem más, mint a zsidó nép Egyiptomból való kiszabadulásának ünnepe.

A húsvéti hét minden napjának megvan a maga keresztényi értelmezése és jelképrendszere. Virágvasárnap, a böjti időszak része, a „nagyhét„ kezdete, melynek szerepe, hogy bevezesse a szent három nap liturgiáját, a zsidó nép Jeruzsálembe való megérkezését jelenti. Ezt követi a Nagycsütörtök, amely az utolsó vacsora, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ezen a napon az esti szentmisét követően elhallgatnak a harangok, amely annak jelképe, hogy senki se emelt szót Jézus mellett. Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással, mely Jézus keresztre feszítését jelképezi. Nagyszombaton nincsen liturgia, a szombat esti misét vasárnap vigíliájaként tartják számon, mivel az ősi zsidó hagyományokra alapozva szombat este sötétedés után már vasárnap van. A szombat esti szentmise öt liturgiából áll, a Fényliturgia, a tűz megáldása, gyertyagyújtás, mely Jézus feltámadását jelképezi; az Igeliturgia, amely kilenc olvasmányt tartalmaz, ekkor ismét megszólalnak a harangok; a Keresztségi liturgia, a keresztség felvétele, a keresztkút és a szenteltvíz megáldása; Eukarisztia liturgiája, áldozás, melyet a Körmenet zár le, ezzel hirdetve a világnak, hogy feltámadt Krisztus. Húsvétvasárnap ünnepi szentmiséket tartanak a katolikus egyházak és nyolc napon keresztül ünneplik Jézus feltámadását. Ezt a nyolc napot húsvét hetének vagy „fehérhét”-nek, a fehérhéttől pünkösdig tartó időszakot pedig húsvéti időnek nevezik. Húsvéthétfőnek egyházi jelentősége nincs, kizárólag népszokások köthetők hozzá.

Húsvétnak nemcsak vallási, hanem világi jelentősége is van, a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe, melyet március vagy április hónapban a Hold állásának megfelelően tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, amelyek eleme a feltámadás és az újjászületés. Ehhez köthető a húsvétvasárnapi ételszentelés hagyománya, mely vallási értelemmel is társul, a hívők letakart kosarakkal mentek a reggeli szentmisére, amelyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt, áldást kérve az egész évben lévő bő termésre. Húsvéthétfőhöz számos népszokás kapcsolódik, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a népszokásnak, melyet napjainkban a kölnivel való locsolkodás váltott fel. Bibliai eredetet is tulajdonítanak ennek a hagyománynak, mely szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A locsolkodás a népszokásokban az öntözésre utal, amely a bő termést jelképezi. A tojásfestés, a tojások díszítése az egész világon elterjedt szokás, de elsősorban Kelet-Európában maradt fenn, az élet ígéretének jelentését hordozza magában, a piros színre festett tojás pedig Jézus vérét szimbolizálja. A tojás a belőle kikelő madárral a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, a téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások festésével és hímzésével fejezték ki. Húsvét a bő termés, az állatok szaporulatának ünnepévé vált, melyhez a nyúl, mint szapora állat kapcsolódik. A napjainkban elterjedt tojásfa állítása, Ostereierbaum, eredetileg német szokás, a fák, a bokrok tojással való díszítése, hagyománya a világ számos táján megtalálható, gyakori a házon belüli tojásfa állítása, a barkákra, mint a házat minden bajtól óvó növényre tűzdelt színes tojások az ünnepi asztal díszei.

Források:

https://birosag.hu/hirek/kategoria/tudomanykultura/tudta-e-magyarorszag-1587-oktober-21-en-tert-gergely-naptar

A húsvét erdete, története és jelképei – SuliHáló.hu (sulihalo.hu)

Húsvét – Wikipédia (wikipedia.org)

Tojásfa és pálmaág – az ünnep jelképei (harmonet.hu)

Húsvéti tojásfa: a világ minden pontján megterem | Hobbikert Magazin

Pessach – Wikipedia


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *