Current track

Title

Artist


4 munkanapos hét: Ez reális? Mit mond a szakértő?

Written by on 2021.11.15.

A munkanapok száma most öt egy héten- ez a jövőben is így lesz? Számos vállalat és vállalkozás már nagyon jó tapasztalatokat szerzett a 4 napos munkahéttel. De vajon ez a modell minden munkaterületen egyformán alkalmazható-e?

 

A kép illusztráció/pexels

Eddig csak kevés bajorországi vállalat vezette be a 4 munkanapos hetet, például az IG Metall, ahol azonban pozitívnak értékelik ezt a modellt. A digitalizációnak köszönhető növekvő termelékenység jó lehetőséget kínál a rendelkezésre álló munka igazságos elosztására – mondja Johann Horn, az IG Metall bajorországi körzetének vezetője.

Enzo Weber szintén előnyöket lát a 4 napos hétben, ő a Foglalkoztatáskutató Intézet (IAB) előrejelzések és makrogazdasági elemzések kutatási területének vezetője. A BR24-en a #DaGehtWas interjúban a teljesítménynövekedésről számol be.

Azonban alaposan meg kell vizsgálni, hogy mit is értünk valójában nagyobb teljesítmény alatt: “Általánosságban sajnos nem mondhatjuk, hogy a normál 39 órás munkahétről való lecsökkentés már olyan erős megkönnyebbülést okozna, hogy az ember ennek következtében sokkal termelékenyebbé válna. Valamint a 4 napos hét bevezetésével kapcsolatban felmerül a pénz kérdése is. Ugyanolyan fizetést kap egy munkavállaló a rövidített munkahét mellett, mint az ötnapos munkahét idején? A közgazdász Weber ezt kritikusan szemléli. Mert egy nappal kevesebbet dolgozni ugyanazért a bérért 25 százalékos órabéremelést jelent – mondja. “Ez nagyon-nagyon magas” – mondja Weber. “És reálisan nézve azt kell feltételeznünk, hogy a legtöbb munkáltató, aki szintén versenykényszerben vannak, ezt nem tudja kezelni”. Mert ez irreálisan magas, hacsak a termelékenység nem nő ennek megfelelően – magyarázza Weber. “Minden munkavállalónak joga van a részmunkaidőhöz, és négy napra csökkentheti azt, ez azonban egy nappal kevesebb fizetést is jelentene” – mondta Weber.

Ugyanakkor rámutat az egyes vállalatok modellkísérleteire, amelyek csökkentették a munkaidőt, miközben a béreket változatlanul hagyták. Ez a munkavállalók teljesítményének növekedéséhez vezetett. Weber szerint azonban itt is fel kell tenni a kérdést, hogy pontosan mit is értünk teljesítménynövekedés alatt.

A 4 napos hét bevezetésének másik megoldása lehetne: ugyanannyi órát ugyanannyi fizetésért, de négy nap alatt. De még itt is vannak korlátok, mondja Weber: “A munkaidőről szóló törvény általában napi tíz óra munkaidőben szab felső határt, de el tudsz végezni egy teljes munkaidős munkát is négy nap alatt. A szüneteket és a pihenőidőket azonban továbbra is figyelembe kell venni. Standard modellként ez senkinek sem ajánlható” – folytatja Weber.

Az egész vita egyik kulcspontja a teljes és részmunkaidő közötti különbségtétel. Ezt meg kell szüntetni Weber munkaerőpiaci kutató szerint. Mert minőségileg nincs különbség, hogy valaki például 39 vagy 31 órát dolgozik. A karrierépítés és a továbbtanulás is lehetséges a csökkentett munkahét mellett. Weber ezért hisz a német vállalatok rugalmasságában:  Nem utolsósorban azért, mert a szakképzett munkaerő hiánya azt jelenti, hogy a munkavállalóknak nagyobb a befolyásuk, amikor a munkafeltételekről kell tárgyalniuk.

 

Ide kattintva olvashatod el németül.

 

 

Forrás: br.de


Reader's opinions

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *