Most szól

Cím

Előadó


Étkezési zavarok

Írta 2020.09.11.

Helló Életmód magazinom mai vendége Tóth Boglárka táplálkozási szakértő és tanácsadó. Ez alkalommal a táplálkozás témakörével foglalkozunk.

Bogi, az tény, hogy az evés az életben maradásunk legalapvetőbb eleme. Gondolhatnánk, hogy az evés egy egyszerű dolognak tűnik, vagy mégsem az?

Amennyire egyszerűnek tűnik, én azt gondolom annyira összetett. Tehát az, hogy hogyan érdemes jól és egészségesen táplálkoznunk az nagyon sok dolognak függvénye. Az étkezési szokásaink meghatározásában vannak általános dietetikai elvek, tanácsok, amiket lehet követni. Viszont az, hogy ténylegesen kinek, mi lesz az optimális és egészséges táplálkozási forma vagy irányzat, az mindig egyén függő. Befolyásolja ezt például: a kor, az egészségügyi állapot, az életviteli helyzetünk, az életmódunk, az anyagi helyzetünk. Tehát mindig az adott körülményekhez és szituációkhoz érdemes kialakítani azt, hogy mi a számunkra megfelelő és egészséges táplálkozási forma. Én itt két tényezőt emelnék ki ezek közül, az egyik a táplálkozási típusunk. Tehát, vannak különböző népcsoportok, különböző éghajlatokon élő nemzetek, akiknek bizonyos táplálkozási forma abszolút bevált, jó és egészséges, míg más népcsoportoknál ugyanaz a táplálkozási forma nem biztos, hogy egészséges és célra vezető. Értem ezalatt, például: nézzük meg az indiaiakat, akik rengeteg gabonafélét, zöldséget, gyümölcsöt, tehát inkább szénhidrát alapú táplálkozást folytatnak, vagy nézzük meg az eszkimókat, akik főként zsírosabb állatok húsával táplálkoznak. Nekik inkább a fehérjében és zsírban dús táplálkozás az, ami bevált és megfelelő. Tehát beszelhetünk arról, hogy táplálkozási típusok vannak és ezeket érdemes ismernünk, illetve tudni, hogy mi melyik táplálkozási típusba tartozunk, mert Európában eléggé kevert táplálkozási típusú emberek élnek. Ezt egyébként nagyon könnyen fel lehet térképezni, hogy ki milyen típusba tartozik. Itt pontosabban arról beszélek, hogy kinek mennyi fehérjét, mennyi zsírt és mennyi szénhidrátot érdemes bevinnie, mondjuk egy táplálkozás során. Ez az egyik nagyon fontos szempont, amit mindenképpen érdemes tudnunk, ahhoz, hogy megfelelően tápláljuk a szervezetünket. A másik pedig az egészségügyi állapotunk. Tehát, ha valakinek van valamilyen egészségügyi kihívása, akkor mindenképp ahhoz érdemes igazítania a táplálkozást. Értem ezalatt, hogy ha valakinek mondjuk inzulin rezisztenciája, cukoranayagcsere-zavara van, akkor arra érdemes egy speciális diétát összeállítani. Ha valakinek intoleranciája van valamivel szemben, akkor is érdemes egyfajta táplálkozási formát követnie vagy, ha valakinek vese elégtelensége van, vesebeteg és esetleg a fehérjéket nem tudja kellően emészteni, akkor nekik is egy speciális étkezésre van szükségük. Tehát ez egészségügyi állapotunk és a táplálkozási típusunk, ami meghatározó abból a szempontból, hogy kinek mi a jó és az egészséges táplálkozási forma. Az, hogy a táplálkozási típusunk milyen, az genetikából adódik, épp ezért ezeket a genetikai sajátosságokat is érdemes fel térképezni mindenképpen. Lehet egy általános elvet is követni, hogy mennyi az ajánlott napi fehérje, zsír, szénhidrát mennyiség bevitel. De sokkal jobb, ha valaki teljesen személyre szabottan és a genetikai típusának megfelelő táplálkozási formát folytat.

A genetikai beállítottságunk a táplálkozáshoz az, hogy ki mennyire a húsokhoz, fehérjékhez, a fehérje alapú táplálkozáshoz vagy, hogy ki mennyire a szénhidrát alapú táplálkozáshoz vonzódik. Ez egyrészt genetika, tehát nem véletlenül érezzük azt, hogy valaki inkább húsos és nagyon szereti a húsokat, de van, aki egyáltalán nem szereti a húsokat, adott esetben hús undora is van, és inkább áttér az egyén egy vegetáriánus táplálkozásra. Ezeket már egész kiskorban is meg lehet figyelni a kisgyermek táplálkozásánál. De természetesen a környezet is nagy hatással van arra, hogy egy kisgyermeknél milyen táplálkozási irány vagy táplálkozási forma alakul ki. Egyrész, hogy mi az, amit inkább a szervezetük jobban kíván vagy esetleg kevésbé tolerál, illetve a családon belüli táplálkozási szokások is nagy mértékben hatnak rájuk.

Ezért is, a szülőknek nagyon nagy a felelőssége, hogy a gyermekeknek minél többféle ételt, élelmiszert adjanak. Ha a kisgyermek például azt látja, hogy a szülök csak bizonyos ételeket esznek, nem esznek levest, nem esznek főzeléket, akkor a kisgyermeknek is az lesz a természetes, hogy ezeket nem kell vagy nem szükséges enni. Hogyha a szülő nem is szeret bizonyos ételeket, akkor is érdemes a kicsivel mindenféle ételt kóstoltatni és elmagyarázni neki, hogy ez jó és egészséges, ezt érdemes enni. A kevésbé egészséges ételekről is elmagyarázni, hogy ha eszik is bármilyen édességet vagy nasit, igen vannak ilyen ételek is és néha, ha eszik az ember ilyesmit az rendben van, de egyébként az nem az egészségüket szolgálja. Én azt tartom fontosnak, hogy a szülők azért próbáljanak viszonylag nagy skálán mozogni és próbáljanak minél több ízt, állagot a gyerekekkel megismertetni. Majd a gyermek eldönti azt, hogy neki az ízlik, szeretni fogja vagy nem fogja szeretni. Tehát, hogy ha az Anyuka, Apuka nem eszi meg az egészséges ételeket és mindig csak kenyeret, a tésztát és az édességeket eszi, az nyilván nem lesz jó hatással a gyermek táplálkozási képére. Viszont, hogyha azt látja, hogy Anyának és Apunak fontos az, hogy egészségesen táplálkozzon, ezért megeszi és szereti ezeket az ételeket akkor automatikusan azt gondolom, hogy a gyermekben is kialakul egy egészséges táplálkozási kép ezzel kapcsolatban. Hagyni is kell, hogy a gyermekek ráérezzenek és rájöjjenek arra, hogy mi az, ami számukra finom, befogadható és szívesen esznek. Amit viszont nagyon nem akarnak megenni, azt nem is kell erőltetni. Tehát a gyerekek gyermekkorban még pontosan tudják, hogy nekik mire van szükségük. Ez a kulcs, hogy az otthoni minták által hogyan fejlődik a gyermek, mivel ismerkedik meg, mit lát a szüleitől példaként. Az már más kérdés, hogy később, amikor elkezd óvodába, iskolába járni, hogy ott mit fog látni a gyermekektársaitól.

Egy esetleges evészavar kialakulását nagy mértékben befolyásolhatja például, ha a gyermek azt látja a szülőkön – akár Anyukán vagy akár Apukáról is beszélhetünk-, hogy állandóan fogyókúráznak. Amint megjelennek az első plusz kilók, akkor az látja rajtuk, hogy ez frusztrálja őt vagy őket, hogy nem érzik jól magukat a bőrükben. Ezek a minták már kialakíthatnak kisgyermekkorban egy olyan testkép zavart, vagy evési zavart, ami a későbbiekben az ő életér, akár már a kamaszkorban hatással lehet. Illetve van a másik véglet is, amikor a gyermek azt látja, hogy a szülő teljesen elengedi magát és nem zavarja, hogy felszalad 5-10 kg esetleg 20 kg, és azt látja, hogy az Anyuka, Apuka igy jól érzi magát és ez teljesen természetes állapot. Ez is sajnos negatívan tudja befolyásolni a gyermek testképét. Ezekbe a végletébe én azt gondolom, hogy egészségügyileg sem érdemes beletartozni.

A kamaszkor jellemzője, hogy a gyermekek elkezdenek elutasítani bizonyos ételeket. Ez egyfajta lázadásként szokott jelentkezni. Bizonyos ételeket nem esznek, értem ezalatt a leveseket, vagy főzelékeket. Vagy “ezt” ciki a többiek elött enni, esetleg bizonyos dolgokat nem enni is ciki. Látják, amikor az osztálytársuk issza az energia italt, a kólát, ezek is abszolút hatással lehetnek kamaszkorú fiatalokra. Akár pszichés zavarok is kialakulhatnak ebben a korban, hisz hormonálisan alakul át a szervezetük. A kor sajátossága a hormonális átalakulás, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy kiben milyen evészavarok alakulnak ki.

Kamaszkor egyenlő a lázadó korral. Ilyenkor bizonyos ételeket elutasítanak vagy épp átvesznek a kamasz társaiktól. Ez járhat egy nagyon egy oldalú táplálkozással is, ami akár hiány tünetekhez, hiány betegségekhez is vezethet. A média és az internet világa annyira tolja ránk ezt a tökéletes külső alakot…., nagyon sokan nagyon fiatalon már próbálnak ezekhez idomulni, többük már ideje elött nagyon fiatalon elkezd diétázni, fogyókúrázni. Azonban ha ezt nagyon korán kezdi el az ember, és nem okosan vagy nem felügyelettel csinálja, annak lehetnek későbbiekben negatív hozadékai is. Bármilyen táplálkozási zavarról beszélünk az mindenképpen kihat, sajnos negatívan az egészségre is. Ezért fontos, hogy a szülő figyelje a kamasz gyermekét. Hogy mit eszik, mikor eszik, ha ezt nem is tudjuk szabályozni, kontrollálni, de fontos, hogy figyelje. Rövid távon nem biztos, hogy vannak negatív hatásai, ha valaki kicsit eltér az egészséges táplálkozástól, de hosszútávon mindenképpen. És, ha azt látjuk, hogy nem jó irányba tolódik el akár az életvitele, akár a táplálkozása, akkor időben le kell vele beszélgetni erről.

Az egyoldalú táplálkozásnak sok buktatója van, kialakulhatnak hiány állapotok, nem feltétlenül alultápláltság, de például vitamin, vagy ásványianyag hiány. Ezeket agyon fontosnak elemei a táplálkozásunkak ahogy a minőségi alapanyagok is. Tehát próbáljuk meg kerülni a feldolgozott élelmiszereket, a finomított dolgokat, a finomított szénhidrátokat. Ha már ezeket megválogatjuk, már valahol egy fél siker. Változatosan táplálkozzunk, rendszeresen étkezzünk ezt is nagyon fontosnak tartom, illetve az még egy nagyon fontos szempont, hogy legyünk tisztában az úgymond antitápanyagokkal. Azokkal az összetevőkkel, amik ténylegesen negatívan vagy károsan hatnak a szervezetünkre és próbáljuk meg azokat redukálni.

A táplálkozási vagy étkezési zavar egy gyűjtőfogalom, nehéz pontosan definiálni, hogy mi tartozik ide. Általánosan elmondható, hogy táplálkozással kapcsolatos zavart jelent. Általában, ami a leginkább ismert az az anorexia és a bulimia. Az anorexiánál torzult testkép, azaz indokolatlanul túl kövérnek látja magát az egyén, emiatt drasztikus mértékű fogyásra törekszik állandóan. A bulimiánál pedig általában ismétlődő falásrohamok vannak, az étkezések felett elvesztik a kontrollt az egyének, nem tudják abbahagyni, nem tudja kontrollálni, hogy mit és mennyit egyen. Ilyenkor hamar elindul a súlygyarapodás és hogy ezt megakadályozzak hánytatjék magukat, hashajtót vagy vizelet hajtót szednek, koplal, túlzott mértékben végez esetleg testmozgást. Illetve ami még szintén táplálkozási zavarnak is tekinthető, az a túlzott túlsúly. Maga a túlevés is lehet egy táplálkozási zavar, ennek vannak alfajai is. Van, aki kényszer evő, férfiaknál van ez úgynevezett inverz anorexia, amit esetleg kevesen ismernek. Főleg fiatal fiúknál alakul ki, akik nagyon vékonynak látják magukat és szeretnének minél izmosabbak lenni és pontosan ennek következtében el kezdenek örült módon edzeni, fehérjéket, proteineket nagy mennyiségben drasztikusan bevinni, ez sem jó. Illetve az ortodexia, ami az egészséges táplálkozásra való túlzott és kényszeres törekvést jelenti. Én úgy gondolom, hogy bármilyen végletről beszelünk is, az sosem lesz egy hosszútávon járható út, ezért mindig az arany középutat érdemes ebben is megtalálni.

A rendellenes táplálkozási zavaroknak vannak viselkedésbeli tünetei is, illetve fizikai egészségügyi tünetei is, amire érdemes figyelni. A problémát a környezet általában nem szokta időben felismerni, mert az érintettek nagyon ügyelnek arra, hogy hogyan leplezzék rossz szokásaikat. Például nem nagyon hordanak olyan ruhát, ami túl sokat láttat, ez igaz lehet akkor is ha valaki túl sokat eszik és próbálja azzal leplezni, hogy bővebb ruhákat hord. Azoknál, akik többet esznek a kelleténél, főleg kamaszok, a visszatérő falásrohamaik miatt esetleg a család hűtőjéből egyszerre túl sok élelmiszer tűnik el, ez is egy megfigyelhető dolog. Vagy az étkezést követően valakinek bűntudata van. Például evés után a fürdőszobába megy és ott gyanúsan sok időt tölt el, ez főleg a bulimiásoknál gyakori.  Vagy alultápláltság miatt dehidratálta válik, akkor száraz lehet a bőre, ugye ez a hajon és a körmökön is meglátszik.

Az anorexiánál vagy a túlzott fogyókúránál a hiány állapotok alakulhatnak ki. Mert az egészséges hormon háztartáshoz vagy a hormon működéshez elengedhetetlen egy bizonyos mennyiségű test zsír százalék, ez általában a lányoknál 20 %-ék körül mozog. Egy 20 %-os test zsír százalékot mindenkinek érdemes megtartania.

A túlzott mértékű evésnél azon túlmenően, hogy a súlygyarapodás létrejön, ott egyéb társ betegségek is ki tudnak alakulni, akár egy inzulinrezisztenica vagy pajzsmirigy alul működés. Abban az esetben, ha valaki nagyon keveset eszik és alultáplálttá válik, akkor a dehidratáció miatt, elektrolitok vesztesének következtében akár szív- és érrendszeri panaszok is könnyen ki tudnak alakulni. Mindenképpen javaslom: ha a családban észlelünk ilyet akár gyermekkorban, akár kamaszkorban vagy felnőtt korban, hogy túlzott mértékben fogyasztunk valamit, vagy túlzott mértékben nem akarunk táplálkozni és akár személyiségünkben bármilyen rendellenes dolgot tapasztalunk, akkor érdemes ennek utána járni és rákérdezni mindenre.

Ennek megelőzése kapcsán azt gondolom, hogy minden a szokásokon múlik. Ha kiskorban kialakítunk egészség és tudatos táplálkozási szokásokat, akkor ez természetessé válik, s így felnőttkorban is azt tekintjük természetesnek és normálisnak.

Hogy mikor forduljunk már mindenképpen orvoshoz az étkezési zavarok kapcsán?

Ha testileg-lelkileg jól erezzük magunkat, nem vagyunk betegesek, nem vagyunk fáradékonyak, nincsen túlsúlyunk, vagy nem vagyunk kórosan soványak, akkor jó irányt képviselünk táplálkozás terén is. Ha jól étkezünk, tehát személyre van szabva a táplálkozásunk és abban minden benne van, amire szükségünk lehet, akkor azt érezzük, hogy sokkal több energiánk van, sokkal kiegyensúlyozottabbak vagyunk. A test összetételünk elkezd az egészséges tartományba mozdulni. Azaz, akinek fogynia kell, az fogyni fog, akinek híznia kell egy picit, az hízni fog, Fizikailag is erősnek érezzük magunkat, és mentálisan is fittek vagyunk, egészségügyi panasz nincs vagy csak ritkán vagyunk betegek.

Ha már a kezünkben van ez a módszer, akkor mindenképpen érdemest ezt szokássá tenni. Például: tudatosan elkészülök és megtervezem azt, hogy mikor mit fogok enni, mikor mit fogok főzni, hol tudom én azokat az alapanyagokat beszerezni.

Amit én nagyon fontosnak tartok az, hogy ha én bármit elszeretnék érni az életben, most nem csak az életmód vagy táplálkozás területen, hanem akár a sportban, akár a munkában, akkor érdemes mindig azt szem elött tartani, hogy ezt ne tehernek fogjuk fel. Ne egy olyan kell, muszáj dolognak, amit nekem most kínkeservesen véghez kell vinnem, hanem próbáljunk pozitívan hozzá állni. Például, ha szó van egy diétáról akkor is érdemes azt szem elött tartani, hogy erre úgy tekintsek, mint egy térképre az én testemhez, próbáljak pozitívan hozzá állni, örömmel tegyem azt és ne teherként éljem meg.  

A legfontosabbnak pedig azt tartom, hogy minél fiatalabb korban kezdjünk el törekedni az egészségtudatos táplálkozásra és életvitelre. Mert minél korábban rögzülnek be ezek az egészség tudatos szokások, felnőtt korban annál könnyebb dolgunk lesz, annál természetesebb ez a dolog. Nem jelent terhet. Illetve amit nagyon fontosnak tartok, az a családi harmónia és béke, mert nagyon sok esetben a családon belüli viták, nézeteltérések, traumák, lelki sérülések azok, amik ki tudnak váltani már egész gyermekkorban nem csak személyiségzavart, de akár a táplálkozási zavarok nagy százalékát is.


Olvasói vélemények

Írj választ

Az E-Mail címed nem lesz publikus A *-gal jelölt mezőket ki kell tölteni



Olvasás folytatása

Következő bejegyzés

A hivatali ruhastílus


Bélyegkép