Most szól

Cím

Előadó


Munkaviszony megszüntetése Németországban

Írta 2020.08.26.

Felmondás vagy közös megegyezés?

Ismét Pető Bernadett a Faire Mobilität projekt dortmundi munkajogi tanácsadója volt szakértő vendégem. Ma főképp a munkaviszony befejezésének lehetőségeit, a felmondáshoz kapcsolódó és a közös megegyezéssel történő szerződésbontással kapcsolatos szabályokat vizsgáltuk.

A Pető Bernadettel készült interjú rövid összefoglalóját olvashatjátok.

Először is mi is a felmondás? A felmondás egy egyoldalú munkaviszony megszüntetés, amit kezdeményezhet a munkáltató és a munkavállaló egyaránt. (Ezzel a fogalomértelmezéssel pedig egyértelmű az is, hogy a munkáltatói felmondást, nekünk munkavállalóknak nem kell aláírnunk és a mi munkavállalói felmondásunkat sem kell a munkáltatónak aláírnia.)

A munkaviszony a felmondáson kívül, véget érhet közös megegyezéssel is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 2 fél a munkáltató és a munkavállaló megegyezik a munkaviszony megszüntetéséről, egy bizonyos határidő kijelölésével. Ezt Németországban Aufhebungsvertrag-nak hívják és mindkét félnek alá kell írnia! Figyeljünk, hogyha munkáltatónk a munkaviszony befejezésekor valamit alá szeretne velünk íratni, akkor gyanakodni kell, hogy a munkáltató egy közös megegyezésről szóló szerződésbontást szeretne aláíratni! Mielőtt a közös megegyezésről szóló dokumentumot aláírjuk, egyeztessünk valakivel, aki azt le tudja fordítani és értelmezni is tudja!

Hogyan lesz érvényes a felmondás? Felmondani kizárólag írásban, postai úton feladott felmondással lehet. Amíg ez nem érkezik meg, addig fennáll a munkaviszony. A felmondási idő különböző lehet. Próbaidő alatt általában 2 hét, a próbaidő letelte után pedig általában 4 hét a felmondási idő, ettől azonban esetenként eltérhet a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés.

A felmondási idő alatt dolgozni kell, kivéve, ha az addig ki nem vett szabadságunkat vagy túlóráért járó szabadnapjainkat használjuk fel a felmondási idő alatt. Ezen kívül a munkáltató írásban felmentheti a munkavállalót a munkavégzés alól, de VIGYÁZAT!!! mert ennek hiányában, ha a munkavállaló nem megy be a munkahelyére a felmondási idő alatt dolgozni, akkor a munkáltatónak joga van akár azonnali hatállyal is a munkaviszonyt felmondani. Fontos tudni, hogy a felmondási szabályok be nem tartása esetén, például akkor, hogyha a felmondás után csakúgy „lelépünk” és nem dolgozzuk le a felmondási időt, akkor azt kockáztatjuk, hogy egy úgy nevezett Vertragsstrafe-t, azaz kötbért kell fizetnünk. Ez sokszor azt jelenti, hogy a munkáltató a felmondási időre járó munkabért nem fizeti ki, ami lehet 2, de akár 4 hét is. Figyeljünk erre a szabályra mindenképp, mert ezt a „büntetést” majdnem minden munkaszerződés tartalmazza.

Ami talán nekünk, magyarországi munkatapasztalattal is rendelkező munkavállalóknak furcsa, Németországban NINCSENEK kilépő papírok. Ez azt is jelenti, hogy elegendő a munkaszerződés, a felmondás és a havi bérpapírok a kilépéshez. A felmondás után az utolsó bért pedig nem az utolsó munkanapján kapja a munkavállaló, hanem amikor az alapból is esedékes lenne, a szerződésnek megfelelően a következő hónap 5., 10. vagy 15.-ik napján

Az Arbeitslosengeld, azaz a munkanélküli segély (Sperrzeit nélkül), a munkanélküliség első 3 hónapjában csak munkáltatói felmondás esetén jár. Kivéve, hogyha a felmondás azonnali hatályú felmondás, oka pedig a munkavállaló magatartására visszavezethető felmondási ok. Ilyenkor ugyanis nem jogosult a munkavállaló azonnal munkanélküli segélyre.

Abban az esetben pedig, amennyiben a munkavállaló mond fel, vagy közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, akkor a munkaügyi hivataltól legtöbb esetben kapunk egy 3 hónapig tartó úgy nevezett Sperré-t. Azaz 3 hónapig, 12 hétig nem részesülhetünk munkanélküli segélyben, kivéve, hogyha az az eset áll fenn, hogy a munkáltató nem fizet munkabért legalább 2 hónapon keresztül. Ilyenkor ugyanis a munkavállalónak joga van felmondani a munkaviszonyt és azonnal jogosult a munkanélküli segélyre is. Akkor is jogosult lehet már a munkanélküliség 1. napjától a munkavállaló a segélyre, ha egészségügyi okokból mond fel. Ebben az esetben viszont érdemes előre egyeztetni a részletekről a Munkaügyi Hivatallal.

A munkanélküli segély folyósításának feltétele, hogy 2 év alatt legalább 1 év munkaviszonyt tudjon a munkavállaló leigazolni. Jó hír, hogy az 1 év munkaviszony nem kell, hogy Németországból legyen. Ez azt is jelenti, hogy a korábban, Magyarországon ledolgozott idő is beleszámít az 1 év munkaviszonyba. Erről igazolást a magyar Munkaügyi Hivataltól kell kérni.

Tanács: Amennyiben valaki felmondást kap, RÖGTÖN jelentkezzen be a Munkaügyi Hivatalba munkanélkülinek és a munkanélküliség 1. napján jelenjen meg a Munkaügyi Hivatalnál. Azoknak, akik határozott idejű szerződéssel rendelkeznek, a határozott idő lejárta előtt már 3 hónappal be kell jelentkezniük a Munkaügyi Hivatalba. Ha ezt a határozott szerződéssel rendelkező munkavállaló elmulasztja, akkor is kaphat egy 2 hetes Sperré-t, azaz 2 hétig nem kap munkanélküli segélyt.

Amennyiben nemcsak a munkahelyünktől, hanem a lakcímünktől is elbúcsúzunk, azaz hazaköltözünk, mint már többször kihangsúlyoztuk más interjúkban is, fontos, hogy kijelentkezzünk a lakcímünkről. Ez azért RENDKÍVÜL FONTOS és nem lehet elégszer hangsúlyozni, mert azok, akik Németországban lakcímmel rendelkeznek, azoknak kötelező Németországban betegbiztosítással rendelkezniük, azaz azt fizetni. Amennyiben hazaköltözünk, a lakcímről való kijelentkezés mellett ne felejtsük el a betegbiztosítást is felmondani, mert ez a feltétele a magyar biztosítóba való visszajelentkezésnek és a több ezer Euros biztosítótól érkező számlák elkerülésének.

Kevesen tudják, de a német munkanélküli segélyt „haza is lehet vinni”. Ennek pedig feltétele, hogy a munkavállaló, 1 hónapig még a német munkaerőpiac rendelkezésére álljon, azaz Németországban tartózkodjon, miután munkaviszonya megszűnt és természetesen a korábban említett feltételeknek esete megfeleljen.

Semmit ne írjunk alá azonnal, amennyiben nem értjük, hogy mi szerepel a közös megegyezésben, akkor mindenképp kérjünk segítséget. VIGYÁZAT! A közös megegyezésekben sokszor szerepel egy olyan mondat elrejtve, hogy a munkavállaló minden követeléséről lemond. Ennek aláírásával a munkavállaló lemondhat elmaradt munkabérének kifizetéséről és elmaradt szabadságát sem tudja a továbbiakban követelni.

Jogellenes felmondások, elbocsátások esetei: Legtöbbször a felmondási határidő be nem tartása jelent problémát. Érdemes a Munkaügyi Bíróság előtt megtámadni a felmondást, hogyha a munkáltató nem tartja be a felmondási határidőt, esetleg visszadátumozott felmondást nyújt át. Ezen kívül fontos tudni, hogy az azonnali hatállyal történő elbocsátásnak feltételei vannak. Szükséges, hogy meghatározott okból történjen, és előtte a munkavállalót többször figyelmeztetni kell. E nélkül a felmondás érvénytelen. Mint sok jogi esetnél itt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felmondás megtámadására egy jogvesztő határidő van, azaz a felmondást, 3 héten belül lehet megtámadni, méghozzá úgy, hogy egy keresetet kell benyújtani a Rechtsantragstelle-be, ami egy jogi iroda. A kereset megfogalmazása és az ügyintézés viszonylag egyszerű, annyit kell csak a munkavállalónak írnia, hogy a felmondással nem ért egyet, és azt meg szeretné támadni.

Felmondhat-e a munkáltató betegállomány alatt is? Németországban NINCS felmondási védelem, azaz betegállomány alatt is felmondhat a munkáltató. Sőt a betegség lehet a felmondás oka is.

Mire kell odafigyelnünk betegállomány alatt?

2 kötelezettségünk van betegség esetén. Egyrészt jelezni a betegség tényét, másrészt pedig igazolni azt. Jelezni az első napon kell a betegséget, és ajánlott telefon helyett ezt emailben megtenni, hogy „nyoma” maradjon. A betegséget igazolni, lehet, hogy csak 3 nap betegség után kell, ennek tisztázására a szerződésünkben található információ. Igazolást az orvostól kapunk, azaz betegség esetén fel kell keresnünk a háziorvosunkat, akitől kapunk egy Arbeitsunfähigkeitsbescheinigung-ot, azaz egy úgy nevezett „sárga cetlit” (Gelbe Zettel-t), mely 3 oldalas. A 3 példány különböző, az egyiket (amelyiken szerepel a diagnózis) a biztosítónak kell elküldeni. A másikat (amin nem szerepel a betegség kódja) pedig a munkáltatónknak kell kézbesíteni.

Tanács: Betegség esetén a munkaképtelenséget igazoló dokumentumokat szkenneljük be és azonnal küldjük emailben a biztosítónak és a munkáltatónknak. Emellett pedig még aznap postázzuk is mindkét helyre az igazolást. Ez azért fontos, mert amennyiben a munkáltató nem kapja meg időben a betegségről szóló igazolást, akkor az igazolatlan hiányzás eredményezhet egy felmondást, akár azonnali hatályú felmondást is. Ha pedig a biztosítóhoz érkezik például egy hét késéssel az igazolás, akkor a biztosító megtagadhatja a táppénzfizetést. Táppénz fizetésére a betegség első 6 hetében a munkáltató kötelezett, ez azt is jelenti, hogy ilyenkor a teljes munkabérünket fizeti tovább a munkáltató. Ezt meghaladó betegség után pedig a betegbiztosító fizeti tovább a Krankengeldet, azaz a táppénzt.

A munkahelyi balesetet elsősorban a munkáltató kell, hogy jelentse. Amennyiben ő nem teszi, az orvos is megteheti, ha pedig egyikük sem teszi, akkor a munkavállaló is bejelentheti a munkahelyi balesetet. Munkahelyi balesetnél figyeljünk, hogy mi szerepel a táppénzes papíron. Van a sárga cetlin egy rubrika Arbeitsunfall=munkahelyi baleset címszóval, ahol szerepelnie kell egy x-nek, ez jelenti azt, hogy az orvos a biztosító felé jelezte a munkahelyi balesetet. Munkahelyi baleset esetén a munkaképtelenséget csak meghatározott orvos igazolhatja, ennek német neve Durchgangsarzt. A balesetet a Berufsgenossenschaft, azaz a baleseti biztosító vizsgálja. Megnézik, hogy valóban történt-e baleset és ők döntik el azt is, hogy milyen összegű baleseti táppénzre, azaz Verletztengeld-re jogosult a munkavállaló. A munkahelyi balesetnek maradandó következménye is lehet, például akár élete végéig munkaképtelenné teheti a munkavállalót, mely által a munkavállaló akár rokkantsági nyugdíjra is jogosult lehet. Fontos tudni, hogy a rokkantsági nyugdíj feltétele, hogy a baleset bejelentésre kerüljön és a biztosító által elismerésre kerüljön.

Habár a cikk bevezetőjében egy rövid összefoglalót ígértem, mégis annyi fontos információt mondott el Pető Bernadett, amiért ezúton is nagyon hálás vagyok, hogy nem tudtam, mit is hagyhatnék ki.

Amennyiben szívesen olvasnátok a továbbiakban is munkaügyi témákban, akkor javaslom, kukkantsatok be a Faire Mobilität projekt weblapjára https://www.faire-mobilitaet.de/hu, avagy a https://www.fair-arbeiten.eu/hu/ oldalra, ahol „A tudás biztonság” brossúrából még több információval gazdagodhattok!

Szerző: Cservenák Kitti


Olvasói vélemények

Írj választ

Az E-Mail címed nem lesz publikus A *-gal jelölt mezőket ki kell tölteni