Most szól

Cím

Előadó


– államalapító I.Szent István királyunk ünnepe

első rész

Számtalan kedves emlék köt bennünket ehhez a naphoz: ünnepségek, rendezvények, falunapok végeláthatatlan sora. S a fénypont az este a személyesen megtapasztalt vagy a televízióban figyelemmel kísért budapesti, káprázatos tűzijáték. Aki pedig egy kicsit idősebb, az emlékezhet a fővárosi vízi- és légiparádékra is.

Augusztus huszadikának tiszteletét magunkkal hoztuk új otthonunkba, Németországba. Ha rendezvényekkel nem is, de a Rádió Helló közösségi oldalán, honlapján és csütörtök délutáni műsorában megemlékezünk – de pontosan miről is?

Kicsit zavaros a kép arról, hogy e nyár közepi ünnepnapnak mi a tartalma, miért ünnepeljük I. István királyunkat, mivel érdemelte ki, hogy állami és egyházi ünneppé nyilvánították a – mijét is? Továbbá mi az a Szent Jobb és mik azok a koronázási jelvények?

Első királyunk, István (1000-1038) uralkodása idején mindig Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én ült össze a királyi tanács Fejérváron. Augusztus közepe amúgy is a törvénylátó napok ideje volt, tehát jelentős dátum Magyarország lakói számára. I. István halálával is növelte eme időszak misztikumát, mivel szintén e hónap közepén hunyt el.

A törvénylátó napot ezután is augusztus 15-én tartották, mígnem I. László (1077-1095) gondolt egyet és augusztus 20-ra tette át. S ha már így alakult, nem lacafacáztak, ugyanebben az évben, 1083-ban a fehérvári bazilikában szentté avatták István királyunkat.

I. (Nagy) Lajos (1342–1382) királyunk uralkodásától szerepel a naptárban is egyházi ünnepként, s ettől kezdve így él tovább e nap.

Illetve elég hányattatott életet élt szegény. A pápák ki-bevették a naptárból, ide-oda helyezgették. Mígnem Mária Terézia (1740-1780) toppantott a topánjával és elrendelte az István-nap megtartását, sőt nemzeti ünneppé emelte. István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta.

Igazán rendes tőle, de mi az a Szent Jobb és hol lapult Budára hozataláig?

A Szent Jobb ereklye – egy egész karból egy is kézfej

A Szent Jobb (feltételezések szerint) Szent István király természetesen mumifikálódott jobb keze.

Naná, hogy legendák sora övezi.

Az egyik ilyen, hogy az István halála utáni pogánylázadásokkal terhes időkben a székesfehérvári káptalan félt az elhunyt megszentségtelenítésétől, ezért a bazilika márványszarkofágjából kiemelte a holttestet és a bazilika alatti sírkamrában rejtette el. Ekkor választották le a mumifikálódott jobb kart róla, mivel különleges erőt tulajdonítottak neki. A kart a bazilika kincstárába vitték, amelynek egy Merkur nevű férfi volt az őre. Ez az őr a kar csodatévő ereje miatt vagy mert meglátta benne az üzletet, szépen hazavitte és bihari birtokán rejtegette. Ezt I. László nem tűrhette és első királyunk szentté avatásának évében a karért ment. Csodálatos módon megbocsátott a tolvajnak (nemhiába volt lovagkirály), így ő fellélegezhetett.

Ekkor még ugye egy egész karról beszélünk, aminek a felső részét I. (Nagy) Lajos Lengyelországnak adományozta. Szép.

Az alkar Zsigmond királyunk (1387–1437) idejében került el hazánkból, ő V. (Habsburg) Albert (1437–1439) osztrák hercegnek adta ajándékba. Még szebb. Albert nem igazán becsülte, ezért túladott rajta. Ez a legszebb.

Vándorolt szegény Szent Jobb Európában keresztül-kasul, mire Mária Terézia végre megbecsülte és visszajuttatta nekünk.

1865-től biztonságos őrzése az esztergomi főegyházmegye feladata volt. 1938-ban, I. István halálának 900. évfordulóján rendezett szent évben a megemlékezés egyik formájaként Szent Jobb-vonat járta az országot; meghatározott állomásokon tiszteleghettek előtte az emberek.

A II. világháború végén a koronázási ékszerekkel együtt megint külföldre került.

Az amerikai hadsereg katonái találtak rá egy Salzburg melletti barlangban, és a salzburgi érseknek adták át megőrzésre.

Innen hozta haza az Amerikai Katonai Misszió három tagja az 1945. augusztus 20-i körmenetre.

1987. augusztus 20-án, Paskai László bíboros, esztergomi érsek felszentelte a Szent István-bazilikában épített Szent Jobb-kápolnát, s itt kapott helyet Szent István jobbja. A nemzeti és keresztény ereklyét azóta is itt lehet látogatni.

Koronázási jelképek, koronázási ékszerek

A korona, ferde kereszttel a tetején, valószínűleg nem az a korona, amit István viselt. Mindenesetre az egyszerű koronázási ékszerből az államiság jelképe lett.

A koronázási palást eredetileg miseruhának készült. István felesége, Gizella irányítása alatt varrták-hímezték társai a veszprémvölgyi apácakolostorban. Egyébként a királyné maga is szorgosan öltögetett.

A jogar az ítélkezés, az igazságosság és a jogszolgáltatás jelképe.

Az – melyet ismerünk – kora alapján lehetett Istváné, keleti ajándék vagy vásárlás útján. Az országalma – az éggömb a hatalmi jelvények egyike. Nem bizonyos, hogy azt a gömböt tartotta I. István a kezében, amiről mi azt gondoljuk, hogy de.


Olvasói vélemények

Írj választ

Az E-Mail címed nem lesz publikus A *-gal jelölt mezőket ki kell tölteni



Olvasás folytatása